A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetben a biztosító a függő ügynökétől 7,5 millió forint jutalékot követelt vissza, miután az általa kötött szerződések a jutalékszabályzatban meghatározott idő előtt megszűntek. (A függő ügynök csak az adott biztosító termékeit kínálhatja a reménybeli ügyfeleknek.)

Bár az ítéletben nem esik szó erről, nagy valószínűséggel életbiztosítási szerződések megszűnése miatt keletkezett a jogvita.

Kapcsolódó

A biztosító és az ügynök közötti szerződésben szerepelt, hogy a jutalékot a mindenkori jutalékszabályzat határozza meg. Hogy ebben az adott esetre mi vonatkozik, szintén nem szerepel az ítéletben, viszont az ügynök arra hivatkozott, hogy a szerződés aláírásakor azt nem ismerte. Szintén kifogásolta, hogy a szerződést a biztosító részéről arra nem jogosult személy írta alá, így az nem is jött létre. Az ügynök tehát jóhiszemű megbízás nélküli ügyvivőként járt el, így megtarthatja a jutalékot.

Az elsőfokú bíróság - kétszeri hatályon kívül helyezés után - úgy döntött, hogy a jutalék visszajár a biztosítónak. Ezt megerősítette a másodfokú bíróság is. Az indoklás szerint igaz az, hogy nem az arra jogosított személy írta alá a biztosító részéről a szerződést, de a cég azt utólag jóváhagyta. A jutalékszabályzatot pedig megkapta, így megismerte az ügynök.

A másodfokú, jogerős ítélet ellen az ügynök kért felülvizsgálatot a Kúriától, de nem járt jobban ott sem. Az elutasítás indoklása részletesen kifejti, hogy az álképviselő tevékenységét elfogadhatja a képviselt, és ilyenkor a szerződés hatályos lesz. A jutalékszabályzatot pedig ismerte az ügynök.