Egyelőre az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) nem fogadja el az öregedést betegségnek. Ugyanakkor világszerte cégek tucatjai dolgoznak azon, hogy olyan sejtek pusztítására fejlesszenek ki hatóanyagot, amelyek az öregedést befolyásolják – mondta előadásában ifj. Duda Ernő, a Medipredict vezetője, aki a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnöke is az AI Summiton.

Úgy véli, hogy 10–15 év múlva rengeteg olyan  gyógyszer lesz a piacon, amely az öregedést lassítja. Példaként említette, hogy a most nagyon népszerű GLP-1 hatóanyagtartalmú injekciókat cukorbetegek számára fejlesztették ki. Ezek a terápiák a fogyás mellett egészséges életet hosszabbító hatással is rendelkeznek. Sokszor a készítmények eredményesebbek azokkal a fogyásokkal szemben, amelyeket diéta segítségével értek el a páciensek, de a gyógyszernek vannak mellékhatásai is. Kiemelte előadásában, hogy már azt látják, a hosszú élet titka lehet a kalóriamegvonás is.

A longevity célja az egészséges évek számának maximalizálása, nem pedig az, hogy sokáig éljünk mindenféle fájdalmak és betegségek között

 – mondta ifj. Duda Ernő.

Cége már tíz éve foglalkozik személyre szabott vizsgálatokkal. Tizenöt orvos, egy csomó informatikus, genetikus, mikrobiológus és vegyész is dolgozik náluk, most már több országban is jelen vannak.

Kapcsolódó

A Gábor Dénes-díjas üzletember az öregedéssel kapcsolatban elmondta, hogy az öregedés egy programozott, lineáris, elkerülhetetlen folyamat. Vannak állatok, amelyek nem öregszenek, és vannak, amelyek pedig nagyon gyorsan. Példaként említette a lazacot; az állat attól függően él , hogy sikerült-e párosodnia, vagy sem. A homárnál nem látnak biológiai, sejtszintű öregedést, a 150 éves homár ugyanolyan okos és erős, mint hároméves társa.

Nem butaság a kevesebb kalória

Az öregedéssel kapcsolatban azt már tudják, hogy vannak olyan állatok, ahol tizenkétszeres élethosszabbodást lehet elérni az egészségben eltöltött évek számában. De vannak módszerek is, amelyekkel életéveket lehet nyerni. Ilyen például a kalóriamegvonás.

Ha valakit éheztetünk, az tovább él; az egereknél, ha 20 százalékkal csökkentik a táplálékmennyiséget, akkor 18 százalékkal tovább élnek, ha pedig 40 százalékkal csökkentik a kalóriabevitelt, akkor 36 százalékkal élnek tovább – sorolta a táplálékmegvonás jótékony hatásait.

Kiemelte, hogy az emberek nem szeretnének 60 évig éhezni, hogy még további tizenéveken át akár 90 éves korukban is éhezzenek, de valószínűleg a kalóriamegvonás ugyanúgy hat ránk, mint az egerekre.

Másik módszer a vérterápia, vagyis hogy a fiatalabb vértől fiatalabbak leszünk. Ezt egereken tesztelték, és kiderült, hogy szöveti szinten okosabbak lettek. Ez a terápia Kaliforniában a gazdagok között elterjedt folyamat. Egy harmadik példa, amely fiatalító hatással bír, hogy ha egy idős halat megetetnek egy fiatal hal ürülékével, akkor a mikrobiom megfiatalodása miatt az öreg hal tovább fog élni. Ez már bizonyított az állatoknál, az embereknél még nem.

Ez nem varázslás, ez tudomány

Az öregedéskutatás az elmúlt évtizedben rengeteget fejlődött. Egy tucat különböző biológiai mechanizmusra vezethető vissza az öregedésre. Például a mikrobiom átalakulása, hogy elfogynak az őssejtjeink, a mitokondriumaink elöregednek (ezek a sejtek termelik az energiát), és úgynevezett epigenetikai változások történnek a szervezetben. Jó hír, hogy ezek mind olyan molekuláris célpontok, amelyek gyógyszerrel megváltoztathatók. Vagyis ez azt jelenti, hogy lehet olyan gyógyszert fejleszteni, amely a közvetlen öregedést befolyásolja. És még jobb hír, hogy nem kell mindegyikre külön gyógyszert fejleszteni, ugyanis ezek szoros összefüggésben vannak egymással. Az még kérdéses, hogy erre miként csinálnak majd klinikai vizsgálatot – tette hozzá ifj. Duda Ernő.

Ma epigenetikai mintázat alapján egy csepp vérből meg tudják mondani, hogy valaki hány éves. A kutató kiemelte, hogy ha az  öregedés során kitolják az egészséges éveket, az egyrészt az illetőnek, másrészt a társadalomnak is jó. Az egészségbiztosítási költségek csökkennek, sokat lehet spórolni ezzel a költségvetésnek. Akik sokáig, akár 95 vagy 100 éves korukig élnek, az összes egészségbiztosítási költségnek csak az egynegyedét használják fel azokhoz képest, akik 70 éves korukban meghalnak. Azok, akik sokáig élnek, 95 éves korukig nagyon egészségesek, és utána sokkal rövidebb ideig betegek, mint azok, akiknél az első krónikus betegség 50–60 éves korban jelentkezik. Ez egy win-win helyzet.

Ma az emberek 90 százaléka  krónikus betegségben hal meg. Az életkor a legnagyobb kockázat, de ha a biológiai életkort ki tudják tolni, akkor a krónikus betegségek is később jelennek meg.

Ez lesz hosszú távon a világ legnagyobb biznisze; már 700 különböző cég ötezer hatóanyagon dolgozik.

Duda Ernő véleménye szerint 10 év múlva lesz olyan gyógyszer, amely közvetlenül az öregedést befolyásolja majd.