A  gyógyszereléssel kapcsolatos hibák jelennek meg leggyakrabban a gyermekek egészségügyi ellátása során is, többek között ez is elhangzott a VII. betegbiztonsági világnapi konferencián, ahol több szakember is hangsúlyozta, a gyermekgyógyászati ellátás speciális kihívásait és a fejlődés szükségességét.

A gyermekek egészségügyi ellátásában nem ritkák a gyógyszerelés sokán a dózishibák és többszörös túladagolások – mondta Lám Judit, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának egyetemi docense. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) idei évi üzenete a betegbiztonsági világnap kapcsán a gyermekek védelmének fontossága, amely nemcsak szakmai feladat, hanem közös érték és felelősség is.

A kórház nem otthoni környezet, tele van mindenféle fertőzésekkel.

Az egészégügyi ellátással összefüggő fertőzéseknek fokozatosan kitett populáció a gyermekeké. Kórházi fertőzés során globálisan 600-800 ezer újszülött hal meg évente, mondta Kalocsai Krisztina, a SE Gyermekklinika Infektológiai osztályvezetője. Főbb kockázati tényező a kétéves kor alatti életkor, kifejezetten kockázatos a 12 hónapos kor alatti és az újszülött kor. Gyermekek esetében leggyakrabban véráramfertőzésekkel találkoznak. 

Kapcsolódó

Nem luxus egy modern kórházi környezet

A betegbiztonság nem választható extra elem, hanem a betegellátás legfontosabb alapfeltétele, mondta Szabó Attila, a Semmelweis Egyetem rektorhelyettese. Rámutatott, hogy a betegbiztonság az nem egy egyszerű szabályrendszer, hanem szemléletmód, amelyet az egészségügyi dolgozók mindennap gyakorolnak.

Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi infrastruktúra közvetlenül befolyásolja a betegbiztonságot: egy modern kórházi környezet nem luxus, hanem a biztonság alapja. Sajnos az idősebb, 100 évesnél is régebbi infrastruktúrák akár tönkre is tehetik az orvosok és ápolók erőfeszítéseit is.

Magyarországon 2006 óta működik az egészségügyben az anonim jelentőrendszer a nemkívánatos események dokumentálására, így a kórházak hatékonyabban tudják elkerülni a káros következményeket, erről már Belicza Éva, a SE Betegbiztonsági Tanszékének alapítója beszélt. Fontos, hogy ne a hibák elkövetőit büntessék, hanem a rendszerben lévő működési problémákat azonosítsák és javítsák ki az intézmények. 

Jelenleg az új, modern babaintenzív eszközökhöz nehéz hozzájutni, pedig ezek jelentősen növelik a biztonságot az újszülöttkori intenzívellátás során, mondta Szabó Miklós, az SE Neonatológiai Tanszékének vezetője. Beszámolt arról is, hogy az újszülöttellátás során az intenzív osztályokon évente mintegy 130 ezer ápolási napot teljesítenek. A helyzet javításához szükséges a nyitottság és a szkepszis leküzdése.

Jót, jól, jókor, jó helyen, legjobb eredménnyel

– ezzel kezdte előadását Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórházi minőségügyi és oktatási igazgatója. 

Az lenne az optimális, hogy akkor ismerénk fel és kezelnénk a betegségeket, amikor még nincs is tünete, ez az újszülöttkori szűrések lényege. Magyarországon rendelet szabályozza az újszülöttkori szűréseket, ma 27 betegségre szűrik a babákat. Az Európai Unióban (EU) négymillió újszülöttet tesztelnek évente, Magyarországon évente 50-60 gyermekélet menthető meg a szűrővizsgálatok segítségével. Példaként említette, hogy a korai SMA-szűrőprogram segítségével eddig 24 baba kaphatott kezelést. 

Mi az az SMA

Az SMA egy ritka, öröklődő genetikai betegség, amely az izmokat mozgató idegsejteket érinti. Magyarországon évente körülbelül 12-15 gyermek születik Spinális Muszkuláris Atrofiával (SMA), ami azt jelenti, hogy minden 8 ezer magyarországi születésből egy babát érint a betegség.

Az SMA-szűréssel kapcsolatban Mikos Borbála elmondta, hogy az EU-ban folyamatosan nő azoknak az országoknak a száma, ahol van SMA-szűrés, már 22 országban elérhető a vizsgálat. Magyarországon 2022 novemberében kezdődött a babák szűrővizsgálata. Mivel ez egy genetikai vizsgálat, ezért a szülőknek hozzá kell járulnia az ingyenes szűréshez. 2024-ben az újszülöttek 80 százaléka, idén pedig már a babák 90 százaléka részesült SMA-szűrésben.

Töredezettség hátráltatja a betegbiztonságot

Kovács Tamás, a Debreceni Egyetemi Klinikai Központ gyermekklinikájának főorvosa rámutatott, hogy az egészségügyi ellátás töredezettsége hátráltatja a betegbiztonság fejlődését. A csapatmunka hiánya, valamint a nővérhiány jelentős problémák. Helyi kezdeményezésekkel azonban már érezhető javulást lehet elérni, például a piros és sárga kötények bevezetése a nővéreknél, melyek csökkentik a gyógyszerelési hibákat és fertőzésveszélyeket

A gyermekalapellátás tipikus betegbiztonsági hibái a diagnosztikai és gyógyszerelési hibák, valamint a kommunikációs és adminisztratív nehézségek, mondta Kántor Irén, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Hangsúlyozta a betegbiztonsági checklisták és a szűrőprogramok fontosságát, valamint a telemedicinális ellátás jogi szabályozásának hiányát is.

A csecsemőkori oltásokkal szemben van a legkevesebb bizalmatlanság. Az oltások fő ellenzői az iskolai oltási programokat utasítják el, mondta Mészner Zsófia, a Heim Pál Gyermekkórház infektológusa. Fájó a szakember számára, hogy gyermekkori influenzaoltások elutasítottsága, hogy a szülők hat hónapos kortól nem kérik a szezonális oltást a gyermekeiknek.

Hangsúlyozta, hogy a csecsemőkori védőoltások nem terhelik meg, hanem működtetik az immunrendszert, és ezek védik a leginkább az extrémen ritkává vált fertőzésekkel szemben a gyermekeket.