Brüsszelt hibáztatva adott elutasító választ Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető kérdésére, amelyben arra volt kíváncsi, hogy a mostani 370 körüli euróárfolyam mellett miért 425 forintos árfolyamból kiindulva állapították meg a benzinre és gázolajra január 1-től érvényes bruttó 41 forintos jövedéki-adó emelést – írta meg a Népszava.

A 370 forintos euróárfolyammal számolva mindössze 15-17 forintos adóemelkedés lett volna, így azonban ennek a háromszorosa.

Az uniós szabályok szerint az adott év jövedékiadó-szintjét a megelőző október eleji euróárfolyam alapján kell kiszámítani, ami egyelőre értelemszerűen nem ismert.

Ez azt jelentheti, hogy a kormány szerint is nagyot gyengül a forint?

Évek óta kéri Brüsszel, hogy Magyarország emelje meg az uniós szintnél alacsonyabb jövedéki adót. Magyarország évek óta kötelezettségszegési eljárást kockáztatott azzal, hogy az uniós szintnél alacsonyabban határozta meg a jövedéki adó mértékét. A kormány ezúttal is a végsőkig kitartott. Sajnálatos módon azonban elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor brüsszeli nyomásra az adóminimum alatti szintek már nem tarthatók fenn tovább. A kormány az Európai Bizottság erős szorítása ellenére jelenleg is annak eléréséért küzd, hogy az intézkedést az idei év helyett legalább elég legyen csak a jövő évtől bevezetni.

– jelentette ki válaszában Tállai András.

A 2017 óta nem emelkedő jövedékiadó mellett a forint azonban nagyon sokat gyengült, így összességében többe került az embereknek az üzemanyag.

Leáldozóban a magyar gazdaság, az év második felében sem lesz jobb a helyzet

Gyengülő forint, kétszámjegyű infláció, csökkenő reálbérek és gazdasági recesszió – erre számít a GKI Gazdaságkutató Intézet az év második felében. A magyar gazdaság 0,5 százalékos visszaesését prognosztizálják, de nem tartják kizártnak az ennél nagyobb mértékű csökkenést sem. → Bővebben