Az MNB végső célja egy kevésbé prociklikus bankrendszer kialakítása, megelőzni nem lehet, de a negatív hatásokat lehet simítani, mégpedig úgy, hogy a bankrendszer illeszkedjen a gazdaság fenntartható igényeihez, azaz a hosszútávú következményekre is figyeljen - mondta Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, monetáristanács-tag a közgazdász vándorgyűlésen, Nyíregyházán.

A bankszektorral kapcsolatosan elérendő tíz jegybanki célból három, nagy vitát kiváltott területet emelt ki:

  • tulajdonosi szerkezet
  • tisztességes profit
  • önfinanszírozás

A külföldi tulajdon előnyei között említette a verseny erősítését, a technológiai importot és a tulajdonosok helytállását tőkehiány esetén, vagyis nem az államnak kell szükség esetén a tőkeemelést végrehajtania. A hátrányok közé sorolta az erős prociklikusságot (pl. egy hitelkivonás erőteljesebb az anyaországtól távolabbi piacokon), az anyabank országának érdekvédelmét és a külső sokkok közvetítését.

Idén márciusban vitát kezdeményezett az érintettek bevonásával a bankrendszer jövőképének kialakítása érdekében; vitaindítóként 10 kritériumot dobtak fel.
Ezek:
- versenyző bankrendszer
- tisztességes profitot termelő bankrendszer
- növekedést támogató, prudens vállalati hitelezés
- profit nagyobb részét visszaforgató bankrendszer
- nagyobb mértékben önfinanszírozó bankrendszer
- növekedést támogató, prudens vállalati hitelezés
- egészséges lakossági hitelezés
- hatékony bankrendszer
- likvid bankrendszer
- tőkeerős bankrendszer

A tíz pontról fékezett habzású vita alakult, formálisan végeredmény sem született azóta..

Komolyan gondoluk, hogy bármilyen is a bankrendszer, az legyen diverzifikált, ha túlságosan egy típusú gondolkodás uralkodik, előbb-utóbb mindenki devizahitelt akar kibocsátani. Nem állunk rosszul, a bankok fele már magyar irányítás alatt áll - fogalmazott.

Kijelentette: az MNB nem akarja szabályozni, hogy mekkora profitot érhetnek el a bankok - de figyelni kell, hogy mennyi, mert ha túl alacsony vagy magas, az jelez valamit. Magyarországon például a válság előtt kiugróan magas, a válság után kiugróan alacsony volt.

A külföldi finanszírozásnak való kitettség nagyon komolyan veendő kérdés - itt annyira nemzetgazdasági érdek a kitettség csökkentése, hogy ebben az MNB-nek is szerepet kell vállalnia.

A devizahitelesek kapcsán elmondta, alapvetően bírói és kormányzati szintre tolódott a probléma megoldása.

Az MNB április közepén jelentette be az önfinanszírozási koncepcióját. Az MNB monetáris tanácsa (MT) döntése alapján a jegybank saját eszköztárával is támogatja a belső források felé való fordulását, így a külső sérülékenységünk mérséklését. A tanács szerint az új eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének javulását és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába való elmozdulását. A cél, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa a belső források felé való fordulást, így az ország külső sérülékenységét mérsékelni akarják - mondta akkor Balog Ádám, a jegybank alelnöke.

Június 16-tól bevezettek egy forint kamatcsere eszközt, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére. Az indoklás szerint ezzel az eszközzel is az a cél, hogy a hosszú állampapírok vásárlására ösztönözzék a bankokat. Szinén jnius 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé vált egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, amely a forintlikviditáshoz jutást segítheti. A potenciális jegybanki eszköztár részévé vált egy eszközcsere ügylet is, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti. Augusztus 1-jétől pedig a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozott, a kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakult, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál. Az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.

 

Ezt veszi meg a rossz bank

Kitért rá, hogy az MNB eszközkezelő társaságot - közkeletű nevén rossz bankot - állít fel a nem teljesítő hitelek átvételére, aminek révén végül az érintett bankok növekvő hitelezési aktivitást mutathatnak fel.

A társaság felállítása folyamatban van, a követelés és a követelés után a mérlegbe vett ingatlan számít jogosult eszköznek, de nem tudnak minden apró tétellel foglalkozni: a projekthiteleknél 500 millió, fedezetként elvont ingatlanhiteleknél pedig 200 millió forint az alsó korlát.

Limitálnák azt is, hogy mikortól számít rossz hítelnek: a válság előtt vagy a válság elején a bankokhoz került, és idén nyáron már nemfizetőnek bizonyult hitelekről lehet szó. Ez nem bankmentő program, hanem piaci eszköz, ahol piaci áron akarjuk megvenni a szóban forgó eszközöket. Maximum tíz éven állhat fenn az eszközkezelő, Balog szerint 4-5 év alatt jelentős eredmények érhetők el.

Az MNB ösztönzésének hatására jelentősen nőttek a bankok állampapír-vásárlásai - állapította meg az alelnök.