A hét első napján látott pénz-és tőkepiaci turbulencia – jelentős esés a tőzsdéken, gyengülő forintárfolyam – a magyar kötvénypiacon is kiugró változásokat hozott az árazásokban.
A kötvénybefektetők joggal tartottak attól, hogy a vehemensen emelkedő olajár tartós maradhat, ami óhatatlanul nyomást helyez az inflációra. Ennek megfelelően hétfőn kiugró mértékben emelkedett a magyar államkötvények hozama a másodpiacon. A legnagyobb ugrás a 10-éves referenciapapírnál történt, itt egyetlen nap alatt 40 bázisponttal 7,35 százalékra nőtt a hozam (a napon belüli csúcs 7,42 százalék volt). Vagyis a befektetők a geopolitikai kockázatok inflációba való begyűrűzését kezdték árazni.
A korábban alacsonyabb hozam (és magasabb árfolyam) mellett megvett kötvényeken ideiglenesen árfolyamveszteség keletkezett és nem csak egy napi hatás volt: a forint állampapír másodpiacon az egész március a hozamemelkedésről szólt. Az iráni háború megindítása előtt a 10-éves kötvény lejáratig számított éves hozama még csak 6,47 százalék volt, innen indult meredek emelkedésnek, összesen 88 bázispontos volt az elmozdulás fölfelé.
Annak a befektetőnek, aki a háború megindítása előtti napokban vett 10 éves állampapírt, hétfőre kicsivel több mint 6 százalék árfolyamvesztesége keletkezett, ami azért jelentős, mert megközelíti a kötvény egész egyéves kamatát, a hét százalékot. Ilyen magasan a tízéves hozam 2023 októberében állt, szóval mindenképp extrém volt a hétfői mozgás.
A magyar kötvénypiacot leginkább a románnal szokás összevetni. Elsőre meglepőnek tűnhet, de a román tízéves referenciapapír nem ugrott hétfőn olyan magasra, mint a magyar, csak 7,13 százalék volt a tető. A magyarázat erre az, hogy Románia kevésbé kitett az energiaimportnak és így a világpiaci olajár-emelkedés begyűrűzése az inflációba kisebb, mint nálunk.
A hozamgörbe hosszabb lejáratain látott hozamemelkedéssel összhangban az idei
évre vonatkozó kamatcsökkentési várakozások is drasztikusan csökkentek. Korábban a piac még három lazító lépést várt, ma már csak egy van beárazva. Az alapkamattal kapcsolatos várakozások gyors változásának jele, hogy február 27-én még 6,15 százalék volt a három hónapos bankközi kamatláb, kedden viszont már az alapkamatnak megfelelő 6,25 százalék.
A magasabb másodpiaci hozamok láttán az új kibocsátások aukciós értékesítésekor is nőhet a befektetők hozamelvárása, ami viszont rossz hír a költségvetésnek, hiszen egy ilyen helyzet megugró kamatkiadással jár. A legutóbbi aukción (március 5.) 6,67 százalékos átlaghozam alakult ki, kérdés, mi lesz a következőn, a jövő héten.
Ahogy az lenni szokott a feltörekvő piaci eszközöknél, geopolitikai kockázatok élesedésekor a reakció is élesebb, szóval nem csak a devizánk sérülékeny ilyen helyzetekben, de a magyar kötvénypiac is képes szélsőséges mozgásokra. A 10 éves futamidejű magyar kötvény hozama kedden 458 bázisponttal volt a német felett, vagyis ugyanazon időtartamra a magyar állampapír éves hozama 4,58 százalékponttal magasabb a németnél.
Keddre egyébként javult a helyzet a hazai kötvénypiacon, a hozamok lefelé korrigáltak, ez azt jelenti, hogy a másodpiac befektetői ma már beérték alacsonyabb hozammal, vagyis a hétfőinél magasabb árfolyamon cseréltek gazdát a kötvények. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint kedden a 10 éves futamidejű kötvény hozama 41 bázisponttal 6,94 százalékra csökkent, vagyis sikerült visszatérni a múlt pénteki záráshoz. Ezzel a hétfőn bevásárlók egy nap alatt kereshettek az árfolyamon 4,6 százalékot.
Fontos adalék, hogy árfolyamvesztesége (amit nem is feltétlenül kell realizálni) csak a magyar államkötvény tulajdonosoknak keletkezett, a lakossági állampapíroknál nincs ilyen értelemben vett le-és felértékelődés a futamidő alatt.