Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közbeszerzések világa sokáig tűnt olyan terepnek, amit csak egy szűk társadalmi kör érthetett, és ahol a szabályok ismerete legalább akkora előnyt jelentett mint egy jól irányzott ajánlat. A közbeszerzési törvény módosítása azonban most új helyzetet teremt, ami része azoknak a vállalásoknak, amiket Magyarország az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében tesz.
A módosítás egyik legfontosabb üzenete, hogy a jogalkotó ezentúl szigorúbban kíván fellépni a közbeszerzési szabálytalanságokkal szemben – mutat rá a Jogászvilág szakportál. Bár korábban egyes jogsértések esetében mérlegelhető volt, hogy szükséges-e bírságot kiszabni, a változás több esetben szűkíti ezt a mozgásteret, erős nyomást gyakorolva a pályázókra. A közbeszerzések résztvevőinek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az eljárási szabályok betartására – figyelmeztetnek.
Ez nemcsak a nagyvállalatoknak szól, hanem minden olyan vállalkozásnak fontos, ami állami vagy önkormányzati megrendelésekért indul. Ugyanis, egy eljárási hiba vagy szabálytalanság már nagyobb eséllyel járhat komolyabb pénzügyi következményekkel, ezért a cégeknek különösen érdemes lesz felülvizsgálni a belső folyamataikat, akár jogi segítséggel.
A változás egyik legérdekesebb eleme, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottságnak a jövőben nemcsak magát a jogsértést kell vizsgálnia, hanem a gazdasági szereplő magatartását is – egy vállalkozás felelőssége sem zárható ki automatikusan akkor, ha szabálytalanság történik. Ehhez azt is mérlegelik, hogy az adott helyzetben milyen tájékozottság és körültekintés volt észszerűen elvárható. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy állami vagy önkormányzati szervvel nagy értékű szerződést kötő vállalkozás ezentúl nehezebben hivatkozhat arra, hogy nem volt tisztában a közbeszerzési kötelezettségekkel.
A pénzügyi következmények nem elhanyagolhatók: súlyos jogsértéseknél a bírság összege továbbra is elérheti akár a szerződés vagy a beszerzés értékének 15 százalékát. A közbeszerzési eljárás jogellenes mellőzése esetén pedig a szerződés értékének 3–5 százaléka közötti büntetés várható, bizonyos esetekben ennél magasabb tétel is kiszabható.