Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi jogállami átalakítások után Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán erősítette meg, hogy
jönnek az uniós ezermilliárdok! Megígértük, megcsináltuk.
A kormányfő közölte, hogy Magyarország uniós újjáépítési terve megkapta az uniós pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyását. Szerinte ezzel a végső politikai akadály is elhárult az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől.
Magyar Péter úgy fogalmazott: sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, a kormány pedig „3 hónap kőkemény munkával” megcsinálta. A miniszterelnök szerint az uniós pénzek végre oda kerülnek, ahová kerülniük kell: a magyar emberekhez, Magyarország közlekedésének, energiaellátásának, egészségügyének, vízellátásának és vállalatainak fejlesztésére.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, aki az uniós források hazahozataláért is felelős, ennél is határozottabban fogalmazott. Szerinte
mostantól tényként jelenthető ki, hogy az új kormány hazahozta az eddig Magyarország számára elérhetetlen 10 milliárd eurónyi uniós helyreállítási forrást
Hozzátette: a fennmaradó 6,4 milliárd euró a mai döntésből már egyenesen következik, a következő lépés ezeknek a befagyasztott kohéziós forrásoknak a felszabadítása lesz.
A jóváhagyás ugyanakkor nem jelent automatikus utalást. Mint minden nemzeti terv esetében, a magyar kifizetések is teljesítményalapúak.
Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság csak akkor fizet, amikor Magyarország teljesítette a tervben szereplő reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó, előzetesen elfogadott mérföldköveket és célokat. A teljes RRF-végrehajtás uniós határideje 2026. augusztus 31.
Hogyan lehet ezeket a pénzeket elkölteni?
A politikai győzelem mellett a költségvetési kép jóval árnyaltabb.
Szürreális, de még a Fidesz is 969 milliárd forintnyi RRF-pénzzel számolt idén, legalábbis erről tájékoztatott Kármán András pénzügyminiszter egy háttérbeszélgetésen. Ez azért hajmeresztő gondolat, mert az uniós forrásokat a Tisza-kormány is csak komoly jogállami átalakítások, és tollba mondott javaslatok árán kaphatta meg.
A Pénzügyminisztérium költségvetési leltára arra mutat rá, hogy a 10 milliárd eurós RRF-megállapodás költségvetési hatása jóval kisebb annál, amit a teljes keretösszeg első ránézésre sugall. A tárca számítása szerint a csomag 2026-ban nettó 491 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét, ami GDP-arányosan mindössze 0,5 százalékpont. Vagyis az uniós források megérkezése nem jelent ugyanekkora szabadon elkölthető költségvetési mozgásteret.
A kedvező hatás döntő része a vissza nem térítendő támogatásokból érkezik. A 6,5 milliárd eurós RRF-támogatási láb összesen 1086 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal javítja az egyenleget. Ezen belül a legnagyobb tétel a korábban végrehajtott programokra elszámolt forrás: ez 2,7 milliárd euró, amely 969 milliárd forintos hiányjavító hatást jelent.
A hitelág ezzel szemben rontja az egyenleget. A 3,5 milliárd eurós RRF-hitel a pénzügyminisztériumi táblázat szerint összesen 595 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,6 százalékponttal növeli a hiányt. Ennek oka, hogy egyes hitelből finanszírozott tételek a költségvetési elszámolásban kiadásként vagy kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferként jelennek meg. Az MFB tőkeemelése 245 milliárd, az IRIS2 és az AI Giga program külön-külön 175 milliárd forinttal rontja az egyenleget.
| Megnevezés | Összeg Mrd euróban | Egyenleghatás (Mrd Ft) | GDP arányosan |
| I. RRF-támogatás | 6,5 | 1086 | 1,20% |
| 1. Korábban végrehajtott programokra elszámolt források | 2,7 | 969 | 1,10% |
| 2. Korábban hazai forrásból megvalósított beruházások beforgatása RRF-be | 0,2 | 70 | 0,10% |
| 3. Korábban kohéziós programként megvalósított beruházások átforgatása RRF-be | 1 | 47 | 0,10% |
| 4. Elektromos hálózati projekt (grids grant) RRF-támogatásból | 1,5 | 0 | 0,00% |
| 5. MFB tőkeemelés RRF-támogatásból | 1,1 | 0 | 0,00% |
| II. RRF-hitel | 3,5 | -595 | -0,60% |
| 6. ROSCO RRF-hitelből (kormányzati szektoron belüli tranzakcióként elszámolva) | 1,8 | 0 | 0,00% |
| 7. MFB tőkeemelés RRF-hitelből | 0,7 | -245 | -0,30% |
| 8. IRIS2 RRF-hitelből | 0,5 | -175 | -0,20% |
| 9. AI Giga RRF-hitelből | 0,5 | -175 | -0,20% |
| Az RRF-megállapodás hiányjavító hatása mindösszesen (I.+II.) | 10 | 491 | 0,50% |
| forrás: Pénzügyminisztérium |
Emlékezetes: a június 25-ei Magyar Közlöny alapján a kormány már a pénzek tényleges megérkezése előtt 639 milliárd 594 millió forint egyszeri átcsoportosításáról döntött a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz hitelintézkedései terhére. A forrást a Közlekedési és Beruházási Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok tőkejuttatására fordítják. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek gondoskodnia kell arról, hogy 1,8 milliárd eurónak megfelelő forintösszeggel megemeljék a gördülőállomány-kezelő társaság tőkéjét.
Jóváhagyták Magyarország új tervét
Az uniós tagállamok Tanácsa hivatalosan is bejelentette, hogy jóváhagyta Magyarország új helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Az új terv alapján 10 milliárd euró kifizetése válhat lehetővé Magyarország számára, amelyből mintegy 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, mintegy 3,5 milliárd euró pedig hitel.
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek a tagállami reform- és beruházási programokat rögzítik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében. Ez a NextGenerationEU központi eleme, az Európai Unió átmeneti eszköze, amely a tagállamok zöld és digitális átállásának elősegítését és felgyorsítását szolgálja, miközben erősíti az ellenállóképességet, a kohéziót és a fenntartható növekedést.
A Tisza-kormánynak új tervet kellett benyújtania, így a mostani jóváhagyás Magyarország új dokumentumának közelmúltbeli benyújtását követi. Az Orbán-kormányok korábbi tervében szereplő szupermérföldkövek teljesítésének késedelmei miatt a régi terv már nem volt megvalósítható. Az okok között az energiaárak ingadozásából eredő költségnövekedések, a geopolitikai körülmények váratlan változásai, előre nem látható végrehajtási nehézségek, az időbeli korlátokból vagy ütemezési nyomásból fakadó késedelmek, valamint más fejlemények szerepeltek.
Magyarország új nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervének intézkedései az RRF valamennyi pilléréhez hozzá kívánnak járulni. A terv biztosítaná az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét a végrehajtással összefüggésben, erősítené Magyarország korrupcióellenes keretrendszerét, javítaná a közpénzek és a közbeszerzések átláthatóságát, valamint növelné az érintettek és a szociális partnerek bevonását a jogalkotási folyamatba. Az új terv az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiságnak a megerősítését célzó intézkedéseket is tartalmaz.
A magyar tervek
A Bizottság által elfogadott magyar dokumentum szerint az új magyar terv becsült összköltsége 10 milliárd euró, amely a dokumentumban használt árfolyamon 3553 milliárd forintnak felel meg. Ebből 6,51 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 3,49 milliárd euró hitel lehet.
A helyreállítási terv átalakításának legnagyobb nyertese a fenntartható zöld közlekedés lett: erre 2,8 milliárd euró jutna. Ebben vasúti fejlesztések, zéró emissziós buszok, villamosok és trolibuszok, vasúti villamosítás, vállalati elektromosjármű-beszerzési támogatás és töltőinfrastruktúra is szerepel.
A közlekedési fejezet része az új gördülőállomány-társaság, a ROSCO is, amely 1,8 milliárd eurós tőkejuttatással új vasúti járművek beszerzését és bérbeadását készítené elő. A bizottsági értékelés szerint a ROSCO célja, hogy felgyorsítsa a magyar vasúti gördülőállomány megújítását, és hatékonyabbá tegye a vasúti közszolgáltatások kezelését.
A konkrét közlekedési tételek között szerepel a Békéscsaba–Lőkösháza TEN-T vasúti szűk keresztmetszet kiváltása, a Szeged–Röszke–országhatár vasúti villamosítás és deltavágány, a Debrecen–Balmazújváros elővárosi vasúti kapacitásbővítés, 51 CAF-villamos, 48 alacsonypadlós trolibusz, valamint elektromos buszos és vállalati e-autós program is.
A terv másik kulcsterülete az energiarendszer. A klasszikus energiafejezet 1,72 milliárd eurós keretet kap, a REPowerEU-rész pedig további 704,5 millió eurót. Itt a hangsúly a villamosenergia-hálózatra, az okosmérőkre, az energiatárolásra és a lakossági energiahatékonyságra kerül át.
A Bizottság szerint az új terv klímacélokra fordított aránya 52,9 százalék, digitális célokra pedig 24,1 százalék lenne, így mindkét mutató meghaladja az uniós minimumot. A zöld komponensek között hálózatfejlesztés, megújulóenergia-integráció, energiatárolás, okosmérés, lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházások, valamint középületek energiahatékonysági fejlesztései szerepelnek.
A REPowerEU-fejezeten belül 643,2 millió euró a villamosenergia-hálózat fejlesztését támogató programra, 61,3 millió euró pedig lakóépületek energiahatékonysági pénzügyi eszközére menne. A kormány emellett reformokat is vállal: új hálózati tarifamódszertan, szélesebb okosmérési kötelezettségek, az aggregátorok szerepének erősítése, dinamikus árképzés, energiaközösségek bővítése, energiatárolási szabályozás és egyszerűsített geotermikus engedélyezés is szerepel a csomagban.
Már 429 milliárd eurót fizettek ki az uniós tagállamoknak
Az RRF az Európai Unió nagyszabású pénzügyi támogatási programja, amely a Covid–19-világjárvány által az európai gazdaság elé állított kihívásokra adott válaszként jött létre. Ez a NextGenerationEU központi eleme, egy átmeneti helyreállítási eszköz, amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy forrásokat vonjon be a világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításának támogatására.
A reformoknak és beruházásoknak hat fő szakpolitikai területhez kell hozzájárulniuk: a zöld átálláshoz; a digitális átalakuláshoz; az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez és foglalkoztatáshoz; a társadalmi és területi kohézióhoz; az egészségügyhöz és az ellenállóképességhez; valamint a következő generációkat érintő szakpolitikákhoz, köztük az oktatáshoz és a készségek fejlesztéséhez.
Ahhoz, hogy a tagállamok teljes mértékben részesülhessenek az eszközből, 2026 augusztusának végéig végre kell hajtaniuk a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben szereplő valamennyi reformot és beruházást.
Eddig több mint 429 milliárd eurót fizettek ki az uniós tagállamoknak az RRF-keretből. A magyar döntés ezért politikailag jelentős áttörés, költségvetési szempontból viszont nem korlátlan mozgástér: a 3553 milliárd forintos csomagból a Pénzügyminisztérium számítása szerint 2026-ban nettó 491 milliárd forintnyi hiányjavulás látszik.
