Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyar Péter kormánya június végére egy hónap alatt jelentősen javított az államháztartás helyzetén.
A Pénzügyminisztérium gyorsjelentése szerint az első hat hónap végén az államháztartás központi alrendszere 3382,2 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 80,2 százaléka.
Egy hónappal korábban a hiány még 3806,2 milliárd forintnál állt, ami az éves terv 90,2 százalékának felelt meg. Vagyis az éves célhoz viszonyított hiányarány egy hónap alatt 10 százalékponttal javult. Ez önmagában erős fordulatot jelez, különösen úgy, hogy a májusi adatok még kifejezetten szűk költségvetési mozgásteret mutattak.
Az összkép ugyanakkor ennél árnyaltabb. A javuló hiánypályát részben fékezte, hogy az energiaágazat befizetései 47,1 milliárd forinttal elmaradtak az előző év azonos időszakától. A Pénzügyminisztérium szerint az eltérés mögött elsősorban
az energiaellátók jövedelemadója, közismert nevén a Robin Hood-adó adókulcsának 10 százalékpontos csökkentése,
egyedi elszámolási tételek, valamint az Ural–Brent különadó több hónapon keresztül elmaradó befizetései állnak.
A Robin Hood-adó különösen fontos tétel lett a mostani költségvetési helyzet értelmezésében. Az energiaellátók jövedelemadóját eredetileg a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéhez kapcsolódva vezették be. A 2008. évi LXVII. törvény már az első paragrafusban kimondta, hogy a távhő lakossági felhasználóit sújtó versenyhátrány csökkentésében és megszüntetésében való közreműködés állami feladat. A konstrukció politikai-gazdasági logikája az volt, hogy az energiaágazat nagyobb teherbíró képességű szereplőitől beszedett bevétel közszolgáltatási és lakosságvédelmi célokat finanszírozzon.
Az adó eleinte átmeneti eszköznek indult: az energiaellátók nyereségét terhelte, az eredeti konstrukcióban 8 százalékos kulccsal. Később tartós elemmé vált a magyar adórendszerben. 2013-tól 31 százalékra emelték, és az érintetti kör is szélesedett. A hivatalos indoklási logika ekkor már nemcsak a távhő versenyképességéről szólt: a költségvetési hiány, az államadósság csökkentése és a közteherviselés elve is szerepet kapott. Eszerint a nagyobb adófizetési képességű vállalkozásoknak magasabb terhet kell viselniük.
A 41 százalékos kulcs a 2022 után kiépített extraprofitadó-rendszerhez kapcsolódott. A 496/2022. kormányrendelet indoklása szerint
a kormány a szankciós benzinárakból keletkező extraprofit elvonására és a Rezsivédelmi Alapba irányítására hivatkozott.
Az extraprofitadó-rendelet alapján az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa a 2023–2025-ös adóévekre 41 százalék volt.
A 2026. januári csökkentés lényege így nem egy új adókedvezmény, inkább a válságidőszakra megemelt kulcs kivezetése. A 2025. évi LIV. törvény indokolása rögzíti, hogy 2025-ben még 41 százalék az energiaellátók jövedelemadójának kulcsa, 2026. január 1-jétől viszont 31 százalékra csökken. A költségvetési hatás így már az első féléves adatokban is látszik: az energiaágazati bevételek gyengébbek lettek, mint egy évvel korábban.
A változás egy szélesebb energetikai adópolitikai csomagba illeszkedik. A 2026-os szabályozás nemcsak alacsonyabb kulcsot hoz, mivel több közszolgáltatói kategória kikerül az adóalanyi körből, és új, energetikai fejlesztésekhez kapcsolódó adókedvezmény is megjelenik. Ennek célja az energetikai infrastruktúra-fejlesztések ösztönzése, különösen az elosztói engedélyesek 2025 vége után megkezdett beruházásainál.
- A fő költségvetési számok ettől még kedvezőbben alakultak júniusban. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3271 milliárd forintos hiányt mutatott az első félév végén. Az elkülönített állami pénzalapok 103,4 milliárd forintos többlettel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 214,6 milliárd forintos hiányban voltak.
- A fordulatot leginkább a júniusi havi adat mutatja. A központi alrendszer júniusban 424,1 milliárd forint többletet ért el, szemben az előző év azonos hónapjának 27,4 milliárd forintos szufficitjével. Az első hat hónapban a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 6,0 százalékkal haladták meg az előző év első félévének szintjét.
- A bevételi oldalon több nagy tétel húzta felfelé a költségvetést. A pénzügyi szervezetek befizetései 120,7 milliárd forinttal meghaladták a tavalyi év azonos időszakának bevételeit, elsősorban a 2026. évre vonatkozó kulcsemelés miatt. Az áfabevételek és a bérekhez köthető adó- és járulékbevételek szintén jelentősen nőttek.
- Az áfabevételek 178,1 milliárd forintos bővülését a Pénzügyminisztérium szerint főként a belföldi és az importforgalom élénkülése, valamint a dohánytermékeket érintő év eleji jövedékiadó-emelés okozta. A bérek utáni közterhek közel 625 milliárd forintos növekedésének hátterében a bértömeg emelkedése és az egyszeri kifizetésekhez kapcsolódó befizetések állnak.
A pozitívumok mellett több fékező tétel is látszik. A társasági adóból származó bevételek 51,8 milliárd forinttal elmaradtak a tavalyi szinttől. Ebben jelentős szerepe volt a nagyobb kiutalásoknak, amelyek mögött a sportfelajánlások alakulása és a kiutalások időzítése is állhatott. Ehhez adódik az energiaágazat már említett 47,1 milliárd forintos alulteljesítése.
A kiadási oldalon az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására 2026 első hat hónapjában 1335,7 milliárd forintot fizettek ki. Ez 18,7 milliárd forinttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál. Ezzel szemben az állami beruházási fejezet kiadásai 346,6 milliárd forintot értek el az első félévben, ami közel 100 milliárd forintos növekedést jelent egy év alatt. Az eltérést elsősorban egyes útberuházásokhoz kapcsolódó kifizetések okozták.
A lakástámogatások szintén érdemi terhet jelentenek. Az erre fordított 255,6 milliárd forintos költségvetési kiadás jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Az idei éves keret 437,9 milliárd forint, miközben a tavalyi keret 197,1 milliárd forint volt.
A Tisza-kormány mozgásterét a nyugdíjkiadások is erősen szűkítik.
Június végéig – a 13. és a részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4300,4 milliárd forintot fizettek ki. Gyógyító-megelőző ellátásokra 1544,1 milliárd forint ment el.
December végére a nyugdíjak kifizetése összességében több mint 7000 milliárd forintos terhet jelenthet a költségvetésnek, miközben Magyar Péter több pluszígéretet is tett a nyugdíjasoknak.
