Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Apáti szerint nem egyetlen okról van szó: a demográfiai trendek mellett egyszerűen eltűnőben van az a munkavállalói réteg, amely bevállalja a nehéz, fizikai, sokszor idényjellegű munkákat. A bérek pedig – mint mondta – nem tudnak érdemben elszakadni a nemzetközi versenykörnyezettől.
Apáti szerint a számok alapján az ágazat még mindig döntően hazai munkaerőre épül: mintegy 100 ezer foglalkoztatottból nagyjából 3 ezer a külföldi, vagyis a külföldiek aránya 3 százalék körül mozog. Ez első ránézésre alacsonynak tűnhet, de a gyakorlatban már most is nélkülözhetetlen kiegészítő szerepet töltenek be.
A versenyképességi oldal legalább ennyire hangsúlyos. A magyar termelőknek egyre gyakrabban kell olyan országokkal versenyezniük, mint Egyiptom, Marokkó vagy Ukrajna, ahol a munkaerőköltség jóval alacsonyabb. „Ha mi lényegesen drágábban termelünk, egyszerűen nem maradunk versenyben” – mondta a szakember az Infostarton megjelent interjújában, hozzátéve: ezt a helyzetet az EU-n belüli munkaerőpiaci gyakorlatok is befolyásolják.
A vendégmunkákkal kapcsolatos szabályozásról szólva Apáti azt hangsúlyozta, hogy az ágazatot nem az általános korlátozások érintik a legérzékenyebben. A termelők jelentős része úgynevezett foglalkoztatási célú behozatallal dolgozik, amikor a vállalkozó közvetlenül hozza be a munkaerőt. Ez a külföldi dolgozók mintegy 80 százalékát adja a szektorban.
A fennmaradó rész a klasszikus vendégmunkás-közvetítéshez kötődik, amit most szigorítottak. Apáti szerint ez ugyan okozhat átrendeződést, de összességében nem rengeti meg a rendszert – a munkaerőhiány ugyanis ettől még nem szűnik meg.
A FruitVeB elnöke végül arra is kitért, hogy a hosszabb távú kilátások inkább romlanak, mint javulnak: a demográfiai folyamatok miatt a következő években még szűkebb lesz a hazai munkaerőpiac, miközben az időjárási szélsőségek és a nemzetközi árverseny is folyamatos nyomást helyez az ágazatra.