Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Tavaly 14 százalékkal kevesebb tranzakció keretében 16,5 százalékkal kisebb termőföld-terület cserélt gazdát, mint 2024-ben, miközben az évtizedes áremelkedés is alig több, mint 1 százalékra lassult a termőföldpiacon.
Egy hektárnyi, 2010-ben vásárolt termőföld 2025-re összességében négyszeresére növelte árát, ami megegyezik a lakáspiaci drágulás ütemével.
Jelenleg mind a keresleti, mind a kínálati oldalon több tényező is fékezi a piac működését – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
Eszerint a 2024. évi 2,236 millió forintról tavaly 2,264 millióra, mindössze 1,3 százalékkal nőtt az eladott termőföldek átlagos hektárára a NAV – egyelőre nem teljes körű, szűrt – adatai alapján. A legjobban (21%) Zala megyében emelkedtek az árak, majd jócskán lemaradva Heves következik 14 százalékos drágulással. A lista másik végén Pest és Veszprém vannak 13-14 százalék közötti csökkenéssel.
(Az adatok értékelését némileg nehezíti a földhivataloknál tavaly bevezetett elektronikus ingatlannyilvántartási rendszerre való átállás okozta ügymenet-lassulás és adathiány, mely vélhetően Pest megyét érinti leginkább.)
A legdrágább megye 2025-ben Hajdú-Bihar volt, 3,057 millió forintos hektárárral, először átlépve a hárommilliós szintet, s még Fejér és Tolna haladja meg a 2,7 milliós limitet. Továbbra is a nógrádi földek a legolcsóbbak; egyedül itt nem éri el az 1,4 millió forintot az átlagos hektárár
– ismertette Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva, 2025-ben a gyep és kert-gyümölcsös kategória 6,5-7 százalékkal, az erdőterületek 4,5 százalékkal, a szántók 2,3 százalékkal, míg a szőlők 1 százalék alatti mértékben drágultak. (A bő 1%-os összesített országos termőföldár-növekedés az ötféle művelési ág forgalmon belüli súlyának kis mértékű eltolódásával adódott.)
Zsugorodó forgalom, kisebb eladott földterületek
A termőföld-piac tavaly látványosan szűkült, és ennek csak részben oka a forgalmi adatok földhivatalok általi lassabb feldolgozása. Az előzetes adatok alapján a megelőző évi 40,1 ezerről – azzal időarányosan – 2025-ben 34,3 ezerre, mintegy 14,4 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám Pest megyén (-38%) kívül Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csökkent leginkább, 28-30 százalékkal. Minimális, 2-5 százalék közötti növekedést Csongrád-Csanád és Vas megyében mutatnak a számok.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva 16,5 százalékos a visszaesés 2025-ben, időarányosan nézve.
Az eladásban érintett földterület szűkülése tehát meghaladja a tranzakciószám-csökkenést, azaz átlagosan valamivel kisebb földterületek kerültek eladásra, mint 2024-ben. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2025-ben, az eddig beérkezett, szűrésen átesett adatok alapján 38,6 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel során.
Előzetes adatok alapján a legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt tavaly Bács-Kiskun megyében értékesítették.
A másik véglet ismét Komárom-Esztergom megye mindössze 268 hektárral. Az eladott termőföld-terület mindössze három megyében nőtt, a legnagyobb mértékben, 16 százalékkal Csongrád-Csanádban. A legjelentősebb, 43-47 százalék közötti csökkenés pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Győr-Moson-Sopron megyében detektálható.
Az országos forgalom közel 70 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 19 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt, előzetes adatbázisa szerint nagyjából 26,7 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2025-ben. A kert-gyümölcsös és szőlő kategória esetében ennél is nagyobb, 20 százalékot meghaladó volt a visszaesés, míg az erdőterületeknél -11,2 százalék, gyepeknél pedig -2,5 százalék a változás.
15 év után a lakásdrágulás beérte a termőföldár-növekményt
Azt is látni, a termőföld több évtizedes múltra visszatekintve stabilan növeli árát – bár tavaly ez minimális mértékűre mérséklődött. Ahogy a 2008-ban indult gazdasági világválság idején, úgy a koronavírus járvány miatt megváltozott környezetben is ellenállónak bizonyult. Viszont 2021-22-ben, majd 2024-től a lakóingatlan-áremelkedés látványos növekedésével tavaly kiegyenlítődött a két ingatlantípus hosszú távú árindexe. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan négyszeresére növelte árát 2025-re.
„A termőföld-piac több tényező miatt jelenleg visszafogott, a földárak növekedése évek óta lassul. Az érdemi mennyiségű földvásárlást potenciálisan támogató kedvezményes hitelprogramok csak korlátozottan érhetők el. A jó földek fogyóban vannak, emellett a kínálat amiatt is csökken, hogy az elmúlt években egyre többen a megtartás mellett döntenek. A növénytermesztés jövedelmezősége több tényező, de elsősorban az évek óta ismétlődő aszály okozta terméskiesések miatt romlik, a költségekhez képest a felvásárlói és tőzsdei árak alacsonyak, vagy folyamatosan csökkennek. Mindemellett a mezőgazdaságot is negatívan érinti a munkaerőhiány” – sorolja a piaci lassulás okait Szabó István, az OTP agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Mindezek mellett a földpiaci adásvételek számát a gazdaságátadások elindulása is csökkenti, ezek ugyanis – a megindult földterület bekebelezésekhez hasonlóan – nem kerülnek be a hivatalos forgalmi statisztikákba. Ezekkel párhuzamosan pedig az állami földértékesítések volumene is csökken az elemzés alapján.