Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az elmúlt időszakban kiugróan magas szintre emelkedtek az EKD-rendszerben megítélt állami támogatások: 2026-ban összesen 265,7 milliárd forint jutott beruházásokra egyedi kormánydöntések alapján. A Külgazdasági és Külügyminisztérium az év első három és fél hónapjában ennek közel felét már ki is osztotta, ami jól mutatja a támogatási tempó intenzitását.
Az EKD az Orbán-kormányok egyik legfontosabb iparpolitikai eszköze volt, amelynek keretében rendszeresen jelentettek be nagy volumenű beruházásokat Szijjártó Péter miniszter. A rendszer azonban évek óta kritikák kereszttüzében áll, elsősorban amiatt, hogy a támogatások jelentős része külföldi cégekhez került, és sok esetben alacsonyabb hozzáadott értékű munkahelyeket eredményezett.
A szakpolitikai vita egyik kulcskérdése a gazdasági szerkezet minősége: az elemzések szerint 2010 és 2022 között a vállalati támogatások 79 százaléka külföldi cégekhez jutott. Bár az utóbbi években nőtt a magyar vállalatok aránya, továbbra is jelentős az autó- és akkumulátoripar súlya, amely a projektek közel negyedét adja.
Az idei támogatások szerkezete is jól kirajzolja a fókuszpontokat: 58 projekt gyártáshoz, 19 kutatás-fejlesztéshez, 5 szolgáltatóközponthoz, 4 pedig képzéshez kapcsolódott. A teljes összeg közel 70 százaléka továbbra is gyártókapacitások bővítését szolgálta, miközben a k+f és szolgáltatási projektek aránya fokozatosan emelkedik.
A kedvezményezettek között 36 magyar vállalat szerepelt, amelyek összesen 121,3 milliárd forint támogatást kaptak, ami a teljes keret közel 46 százaléka. A 48 külföldi cég ezzel szemben 144,4 milliárd forintot vett igénybe, átlagosan alacsonyabb, mintegy 20,6 százalékos támogatási intenzitással.
A Telex értesülései szerint az egyedi projektek között több kiemelt méretű beruházás is szerepel. A Samsung például 133 milliárd forint támogatásban részesült, míg a Rosenberger, az EVE Power, a Mercedes, az Audi és a Motherson is több tízmilliárdos fejlesztésekhez kapott állami hozzájárulást. Egyes hazai vállalatoknál a támogatási arány elérte a 40–46 százalékot is.
A Tisza Párt gazdaságpolitikai elképzelései szerint a jövőben a hangsúly a KKV-k, a beszállítói láncok erősítése, valamint a kutatás-fejlesztés és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé tolódna. Bár a részletes új támogatási rendszer még nem ismert, a kormányzati kommunikáció alapján a jelenlegi EKD-struktúra jelentős átalakítása várható.
Medve-Bálint Gergő gazdasági szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a már megítélt támogatások jogi szempontból nehezen visszafordíthatók, így a fordulat inkább az új projektekre lehet hatással. A vita így nemcsak a támogatások mértékéről, hanem a magyar gazdaság hosszú távú szerkezetéről is szól.