A sporteseményekhez kapcsolódó csalások jellemzően hamis jegyértékesítő oldalakon, megtévesztő fogadási ajánlatokon vagy illegális közvetítéseket kínáló platformokon keresztül jelennek meg. A csalók elsődleges célja a felhasználók személyes és banki adatainak megszerzése, de egyre gyakoribbak azok az esetek is, amikor kártevő programokat próbálnak telepíteni az áldozatok eszközeire.
A veszélyt jól mutatja, hogy a 2026-os téli olimpiai játékokhoz kapcsolódó nemzetközi elemzések szerint már a rendezvény előtt és alatt több mint 1600, kifejezetten csalási céllal létrehozott weboldalt azonosítottak a hatóságok. A blokkolt kibertámadások száma eközben meghaladta a 450 milliót. A szakértők arra számítanak, hogy a futball-világbajnokság idején is hasonló aktivitásra lehet számítani.
Az egyik legújabb módszer a mesterséges intelligenciával előállított úgynevezett deepfake tartalmak használata. A csalók ismert labdarúgók, edzők vagy sportvezetők arcát és hangját utánozva készítenek videókat, amelyekben nyereményjátékokat, exkluzív fogadási tippeket vagy garantált nyereséget ígérő befektetési lehetőségeket reklámoznak. A megtévesztő tartalmak sok esetben első pillantásra hitelesnek tűnnek.
A növekvő kockázatok miatt a Szerencsejáték Zrt. biztonságtudatossági kampányt indított, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az illegális szerencsejáték-oldalak veszélyeire és a személyes adatok védelmének fontosságára. A társaság szerint különösen fontos, hogy a felhasználók minden esetben ellenőrizzék a weboldalak hitelességét, és gyanakodjanak a túl kedvező ajánlatokra vagy a sürgető hangvételű üzenetekre.
A szakemberek szerint a digitális térben továbbra is a tudatosság jelenti a leghatékonyabb védelmet. A világbajnokság idején várhatóan jelentősen nő az online fogadások száma, ezzel együtt pedig azoké a csalási kísérleteké is, amelyek a sport iránti lelkesedést próbálják kihasználni.
