A Moody's május 22-én, az S&P május 29-én, a Fitch június 5-én döntött – és mindhárom megtartotta Magyarország befektetésre ajánlott besorolását. A leminősítés elmaradt, ahogyan azt a GKI elemzői sem várták.
Ez azonban nem jelenti a veszélyzóna elhagyását. Mindhárom minősítő negatív kilátást hagyott érvényben, és tételesen leírta, minek kell teljesülnie ahhoz, hogy a november végi, december eleji felülvizsgálat kedvezőbben zárul.
Az S&P-nél Magyarország egy fokozattal áll a bóvli felett, a Moody's és a Fitch esetén kettővel.
Három minősítő, három különböző probléma
A három hitelminősítő azonban más-más problémára fókuszál, és a kormánynak mindháromra külön-külön kell válaszolnia.
A Moody's indoklásának középpontjában a „mélyen gyökerező intézményi és irányítási gyengeségek" állnak, amelyek 2020 óta fennálló magas hiánnyal párosulnak. A kormányváltást az EU-kapcsolatok javulása miatt pozitívnak értékeli, de bizonytalanként kezeli, hogy az új kormány időre teljesíti-e az uniós forrásokhoz szükséges feltételeket. A Moody's 2024 novembere óta tart negatív kilátást – és jellemzően 12–18 hónapon belül változtat rajta.
Novemberben szinte elkerülhetetlen: vagy javulás, vagy leminősítés.
Az S&P a legkritikusabb – ennél a hitelminősítőnél áll Magyarország a legrosszabb szinten, a bóvlitól csak egy kategóriára. A 2026-os hiány várhatóan a GDP 6,75 százalékára emelkedik a választások előtti költekezés miatt. Ugyanakkor jelzett mozgásteret is: 2026 folyamán várják, hogy a kormány fiskális prioritásai tisztázódjanak.
A Fitch részletes előrejelzést adott: 6,4 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol 2026-ra – ez jóval magasabb saját tavalyi, 5,6 százalékos becslésénél. 2027-re 5,9 százalékos deficitet és 76,2 százalékos államadósság-rátát vár. Ebből könnyen leminősítés következhet, ha a konszolidáció elmarad és az adósság tartósan nő.
A piac bízik, a minősítők nem
Az április 12-i választás után a forint 6 százalékkal erősödött az euróval szemben, a 10 éves állampapír hozama 7,5 százalékról 5,7 százalékra esett. A piaci hangulat egyértelműen javult.
A minősítők mégis meghagyták a negatív kilátásokat. A különbség nem véletlen: a piac a várható reformokat és az EU-forrásokat árazza előre, a minősítők a végrehajtott intézkedéseket és a tényleges számokat nézik. Ha a kormány nem tudja tényekkel alátámasztani a várakozásokat, a piaci hangulat gyorsan megfordulhat.
Két határidő, amelyen múlik minden
A GKI elemzése szerint az augusztus 31-i és a szeptemberi határidő dönti el, milyen mozgástérrel ül le tárgyalni a kormány a minősítőkkel novemberben.
Augusztus 31-ig a 16,4 milliárd eurós EU-megállapodás feltételeit kell teljesíteni: jogállamisági reformokat, korrupcióellenes intézkedéseket és intézményi átalakításokat. Ha ez csúszik, az EU-forrásokból sem lesz semmi – és ez lesz az első számon kért szempont a Moody's november 20-i döntésekor.
Szeptemberben a pótköltségvetésnek kell megérkeznie. A három minősítő sávja 5,2 és 6,75 százalék között mozog. A GKI szerint a legfőbb kérdés az lesz, hogy a dokumentum reális képet ad-e – és hogy a hiány ezen a sávon belül vagy fölötte szerepel majd.
