„Oszlik az optimizmus a háború közeli lezárását illetően, amit a fokozatosan emelkedő energiapiaci határidős árak is jeleznek” – mondta Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője a pénzintézet elemzői sajtóeseményén. Ez nem véletlen, hiszen Donald Trump amerikai elnök kommunikációja is nagyon kettős az iráni helyzettel kapcsolatban, egyszer a lezárásról beszél, majd néhány órával később hadüzenetet küld.
2025-ben Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) emelkedése mindössze 0,5 százalékos volt, ehhez képest az idei év sokkal jobban indult. Az Erste előrejelzése szerint idén 1,4 százalékkal bővülhet a gazdaság teljesítménye. Korábban a 2 százalékos növekedést sem tartották kizártnak, azonban a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiaválság miatt ez már nem tűnik elérhetőnek.
Idén is a háztartási fogyasztás maradhat a növekedés elsődleges motorja, miközben a beruházási aktivitás csak mérsékelten élénkülhet. Ugyanakkor továbbra is sok a bizonytalanság a legfontosabb felvevőpiacokról érkező keresletélénkülés kapcsán. A járműiparban meg tudott maradni az európai vezérvonal, az olajársokk miatt pedig beindulhat az akkumulátorgyártás is.
A kiskereskedelmi forgalom volumene lassan emelkedik a fogyasztói bizalom javulásával párhuzamosan. A helyzet már májusban masszívan javult a GKI-hangulatindex szerint. Ez stabil alapot adhat a növekedésnek.
Vissza kell szerezni az EU-s forrásokat
A növekedési kockázatok középtávon felfelé mutatnak, azonban az üzleti szereplők bizalma javul.
Érkezhetnek a visszatartott uniós források is.
- A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközökhöz (RRF) való hozzáférés 27 „szupermérföldkő” teljesítésétől függ, melyek a korrupcióellenes és közbeszerzési reformokhoz, az igazságszolgáltatás függetlenségéhez, valamint az uniós ellenőrzési és felügyeleti követelményekhez kapcsolódnak. Az augusztus végéig le nem szerződött források véglegesen elvesznek, ami jelentős időnyomást eredményez, gyors cselekvést igényelve az új kormánytól.
- Míg a Kohéziós forrásoknál (MFF) az időnyomás kevésbé égető. A teljes hozzáférést továbbra is korlátozzák az Európai Unió Alapjogi Chartájához kapcsolódó horizontális feljogosító feltételek. Három kérdés különösen érzékeny maradt: az Orbán-kormány „gyermekvédelminek” nevezett törvénye, az akadémiai szabadság helyzete (alapítványi működés), valamint a menekültügyi eljárásokhoz való hozzáférés biztosítása.
Emelkedő infláció jöhet
A fogyasztóiár-emelkedés idén a vártnál kedvezőbben alakult, nem kizárólag a hatósági intézkedések és az árkorlátozások fékezték a drágulás mértékét. A következő hónapokban azonban a közel-keleti háború okozta energiár-emelkedés hozzánk is elérhet. Minden előretekintő ármutató, így az ipari termelői árak, a globális élelmiszer- és mezőgazdasági termelői árak, valamint a kiskereskedelmi és a szolgáltatói szektorokban a várakozások alakulása egyaránt drágulást vetít előre, ami a következő hónapokban fokozatosan beépülhet a magyar fogyasztói árakba.
Még így is valamivel mérsékeltebb lehet a 2026-os átlagos infláció az év eleji kedvező számok és a kormányzati beavatkozások miatt: a bank elemzői szerint a 2025-ös 4,4 százalékos pénzromlás 3,2 százalékra lassulhat.
Jövőre ismét magasabb lehet az átlagos infláció a bázishatás és az élénkülő konjunktúra, valamint az árkorlátozások esetleges (legalább részbeni) kivezetése miatt.
Nem lesz kamatvágás
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly egész évben fenntartotta restriktív monetáris politikáját, hogy fékezze az inflációs várakozásokat és biztosítsa a forint stabilitását. Év végén volt egy kicsit lazább hangvétel az inflációs folyamatok javulása miatt, ennek megfelelően februárban 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentették az alapkamatot.
A bizonytalan külső környezet, az Európai Központi Banktól (EKB-tól) várt kamatemelések és a közel-keleti konfliktus inflációs kockázatai a tartós szigor irányába mutatnak. Az április 12-i rendszerváltást követő gyors forintfelértékelődés és a kockázati prémium csökkenése növelte a jegybank mozgásterét.
A bizonytalanságot tükrözi, hogy a piaci kamatvárakozások is kifejezetten volatilisen alakultak az elmúlt hetekben.
Hozamok: kockázati megítélés, euró és bizalom
Az iráni háború kitörése a hozamok és a hozamfelárak emelkedését váltotta ki. Azóta a piacok valamelyest korrigáltak a kezdeti háborús sokkból, ugyanakkor az áprilisi általános választásokkal kapcsolatos várakozások, majd az eredmény tudatában a forinthozamfelár elvált a régiós versenytársaktól.
Amíg az elmúlt 4–5 évben a keleti szomszédunkkal versenyeztünk a kockázati megítélés tekintetében, addig az elmúlt napokban a magyar hozamfelára a lengyel hozamfelár szintje alá csökkent. A piacok megelőlegezett bizalommal állnak az uniós pénzek lehívása, valamint az eurózóna-tagság előkészítése előtt.
A magyar hozamok talán kicsit előre is szaladtak a csökkenésben. Az állampapírpiac viszont már most megelőlegezi azt a helyzetképet, amit nagy valószínűséggel csak később érünk el, akár a költségvetési hiány lefaragását, akár az államadósság újbóli csökkenő pályáját nézzük.
Marad a deficit
„A kiadási oldal elszállása miatt elfogyott a tér az idei büdzsében” – mondta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
A költségvetés kiadási oldalát 2026-ra 43 781 milliárd forintra előirányozták, amiből csak az első negyedévben már 13 963 milliárd forintot elköltöttek. Ez is mutatja, mekkora kihívás előtt van most a Tisza-kormány a büdzsével kapcsolatban (jelenleg is folyamatban van a pótköltségvetés készítése), hiszen szörnyű állapotban hagyta ott az Orbán-rezsim a „könyveket”.
Csak az első negyedévet figyelve 2025-ben 11 751 milliárd volt a kiadási oldal, míg idén 13 963 milliárd – ez 18,8 százalékos emelkedést jelent.
A fiskális folyamatok feletti kormányzati kontroll a koronavírus-válság óta folyamatos kihívás. Az éves pénzforgalmi hiányok 2019-ig folyamatosan 2000 milliárd forint alatt tudott maradni, azonban 2020-től kezdve sokkal nagyobbak voltak a hiányok, 2025-ben közel 5739 milliárd forintos volt a hiány, míg idén csak az első negyedévben 3420 milliárd forintos a mínusz.
A költségvetési pályát javítani kell, hogy a korábbi negatív hitelminősítői jelzések ne eszkalálódjanak az év végén. Az Erste elemzői szerint nem kerülünk át a befektetésre ajánlott (stabil) kategóriába, de leminősítés sem várható.
Ilyen euróval számoljunk
Az elmúlt időszakban a forint jelentősen erősödött, mert a befektetők arra számítanak, hogy az új kormány elődjénél piacbarátabb gazdaságpolitikát folytat majd, normalizálja az uniós kapcsolatokat, és hamarosan lehetővé válik az eddig felfüggesztett európai források lehívása. A továbbiakban a várt magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota, valamint a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly várhatóan fékezi a további forinterősödést.
Középtávon azonban látunk teret további nominális felértékelődésre. A reálárfolyam hosszú távú alakulása tekintetében ugyanis Magyarország az összes régiós versenytársa mögött maradt az elmúlt években. A kulcstényező ebben is a konvergenciaprogram hitelessége lehet.
2024-ben 410,1, 2025-ben 385,4 forintos árfolyammal zárta az évet az euró, míg idén év végén 365, 2027-ben 350 forintba kerülhet egy euró.
Ráadásul Magyarországon a legnagyobb az euró bevezetésének akarata a lakosság részéről. Ez természetesen nem a legfontosabb tényező a döntésnél, de mutatja az irányt a törvényalkotóknak.