Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Államadósság Kezelő Központ közlése szerint a 2026-os finanszírozási terv első negyedéves teljesülése megnyugtatóan alakult. Az egész évre tervezett 5445 milliárd forintos nettó forrásbevonásból március végéig 3676 milliárd forint teljesült, vagyis az éves terv 67,5 százaléka már az első három hónapban megvalósult. A bruttó kibocsátás eközben 5174 milliárd forintot ért el, ami az éves terv 30,8 százaléka. (A nettó finanszírozási igény azt mutatja meg, mekkora új forrásra van szüksége az államnak az idén, vagyis lényegében mennyi pénzt kell bevonnia a hiány finanszírozására; a bruttó finanszírozási igény ennél jóval nagyobb szám, mert ebben már benne van a lejáró államadósság megújítása is, vagyis az az összeg, amelyet az államnak összesen elő kell teremtenie az adott évben.)
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint ez a mostani helyzet egyik kulcsa, hogy:
amíg a piaci környezet kedvezőbb, addig az adósságkezelés igyekszik kihasználni a rendelkezésre álló mozgásteret.
Nem mindegy ugyanis, hogy a lejáró államadósságot egy esetleges újabb piaci sokk után, magasabb kamatszinteken kell megújítani, vagy még a jelenlegi, kedvezőbb hozamkörnyezetben sikerül előre finanszírozni.
Már pedig nagyon nem mindegy, hogy milyen drágán finanszírozzuk az adósságállományunkat, ugyanis a költségvetésből rendkívül sok pénzt visz el az adósságszolgálat:
Magyarország nagyjából a GDP 5 százalékát költi az államadósság finanszírozására, vagyis leegyszerűsítve minden huszadik forint arra megy el, hogy az ország a korábban felhalmozott adósságterheit kezelje.
Ezért nem mindegy, hogy az állam a mostani, kedvezőbb hozamkörnyezetben tud előre finanszírozni, vagy egy későbbi piaci sokk után már jóval drágábban kell megújítania a lejáró adósságot.
Az elemző az Economxnak elmondta, hogy a kormány mozgásterét nem önmagában az határozza meg, hogy végül pontosan mekkora lesz az idei költségvetési hiány. Mint fogalmazott,
„addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér”, a takarót pedig ebben az esetben a hitelminősítők és a nemzetközi befektetők jelentik.
Virovácz Péter úgy látja, a piac jelenleg bizalmat előlegezett meg az új kormánynak, ez pedig látszik a piaci árazásokban, a forint árfolyamában és a hozamkörnyezetben is. A kérdés szerinte az, hogy a kormány él-e ezzel a bizalommal, vagy visszaél vele. Nem az lesz a döntő, hogy az idei hiány végül 6,2, 6,8 vagy 7,4 százalék lesz, hanem az, hogy a befektetők elhiszik-e: a kabinet képes rendezettebb pályára állítani az államháztartást.
Hasonlóan óvatosan látja a kormány mozgásterét Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője is. Szerinte egyelőre nehéz pontosan megítélni, mennyi tér maradt a költségvetésben, mert nem ismert a büdzsé tényleges állapota. Az eredeti finanszírozási terv még alacsonyabb hiánypályával számolhatott, miközben azóta már 6–8 százalék közötti deficitről is szó esett. Ezért szerinte újra kell értékelni, hogy magasabb hiány mellett mennyire tartható az eredeti finanszírozási pálya.
Virovácz Péter szerint a hitelminősítők és a befektetők nem azt várják, hogy egyik napról a másikra 3 százalék alá csökkenjen a hiány. Sokkal fontosabb, hogy a kormány hiteles középtávú költségvetési és makrogazdasági pályát mutasson fel. Ebben kulcskérdés lehet
- a kiadási oldal felülvizsgálata,
- az adósságszolgálat magas terhének kezelése,
- az euróbevezetés perspektívája,
- valamint az intézményrendszerrel, a fékekkel és ellensúlyokkal kapcsolatos lépések.
Kármentésben a kormány
Az idei év szerinte költségvetési szempontból legfeljebb a kármentésről szólhat. A kormány egy már adott pályát örökölt, ezért a piacok és a hitelminősítők várhatóan nem is az idei hiányszám alapján mondanak majd ítéletet. Az igazi teszt az lesz, hogy a kabinet milyen költségvetést rak le akkor, amikor már saját maga írja újra a büdzsét.
A mozgásteret az uniós források sorsa is érdemben befolyásolhatja. Virovácz Péter szerint rövid távon ezek nem elsősorban gazdaságélénkítési, hanem költségvetési és adósságkezelési szempontból fontosak. A beérkező uniós pénzek jelentős részben már elköltött összegek utófinanszírozását jelenthetik, vagyis közvetlenül javíthatják a költségvetés finanszírozási helyzetét.
Török Zoltán is azt emelte ki, hogy az uniós pénzek egy része utófinanszírozásként segítheti az államháztartási folyamatok menedzselését. Ugyanakkor szerinte a költségvetés tényleges helyzete és a finanszírozási környezet is változhat, ezért most még korai végleges képet adni a kormány mozgásteréről.
Az elemzők szerint a mostani piaci bizalom akár az év végéig is fenntartható, ha a kormány folyamatosan képes olyan lépéseket felmutatni, amelyek megerősítik a befektetők várakozásait. Ilyen lehet egy hiteles középtávú költségvetési pálya, az euróbevezetés menetrendjének felvázolása, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás, vagy az intézményi garanciák erősítése.
A hitelminősítői döntések kapcsán mindkét elemző kivárásra számít. Pénteken a Fitch vizsgálja felül Magyarország adósbesorolását, de Virovácz Péter szerint túl korai lenne, hogy a hitelminősítő bármin változtasson. Úgy látja, a Fitch a Moody’shoz és az S&P-hez hasonlóan azt üzenheti: a kockázatok továbbra is magasak, de a következő hónapokban derül ki, hogy a kormány ígéretei mögött valódi intézkedések is állnak-e. A kulcsmondat szerinte most az lehet: bizonyíték kell, nem ígéret.
Török Zoltán sem számít azonnali hitelminősítői lépésre. Várakozása szerint a Fitch jelezheti a kockázatokat – ahogy tette azt a két másik hitelminősítő is az elmúlt két hétben –, de egyelőre kivárhatja, mennyire teljesíti a kormány a vállalásait. Érdemi pozitív hitelminősítői lépésre – például a kilátás javítására – szerinte legkorábban a téli felülvizsgálati körökben lehet esély.
Ötéves csúcs közelében a forint
Az elmúlt időszakban látványosan erősödött a forint árfolyama – a hét elején 355 körül mozgott az euróval szemben, amire nagyjából öt éve nem volt példa. A forinterősödés is azt jelzi Virovácz Péter szerint, hogy a piac egyelőre bizalmat előlegezett meg Magyarországnak és az új kormány gazdaságpolitikai irányának. Török Zoltán ugyanakkor óvatosabb: szerinte idén nem valószínű, hogy a forint tartósan a mostani szinteknél is erősebb árfolyamra tudna kerülni. Vagyis az erős forint fontos bizalmi jelzés, de önmagában még nem garancia arra, hogy a kedvező piaci hangulat hosszabb távon is fennmarad.
Virovácz Péter szerint is a következő igazán fontos vizsga november–december környékén jöhet el: addigra már látszania kell, sikerült-e előrelépni az uniós források ügyében, milyen költségvetési pályát rajzol fel a kormány, és fenn tudja-e tartani azt a bizalmat, amelyet a piac most még megelőlegezett neki.