Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Egy új, nemzetközi szinten is figyelmet keltő szegedi kutatás a rovartenyésztést és a gyógynövény-alapú takarmányozást kapcsolja össze, amely a jövőben akár teljesen új irányt adhat az állattenyésztésnek és a takarmányiparnak – erről beszélt az Agroinformnak Prof. Dr. Hunyadi Attila, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Intézetének vezetője.
A szakember szerint a rovartenyésztés ma már nem „hype”, hanem egy gyorsan növekvő, több milliárd dolláros iparág, amelynek legnagyobb gyakorlati potenciálja jelenleg az állati takarmányozásban van.
A rovarfehérje már nem futurisztikus ötlet
Hunyadi Attila hangsúlyozta: a korábbi túlzott várakozások után mára világossá vált, hogy a rovaralapú fehérje leginkább a takarmányiparban válhat meghatározóvá.
Mint mondta, a rovarok „kiemelkedő fehérjeforrások, kedvező aminosav-összetétellel”, és olyan bioaktív anyagokat is tartalmaznak, amelyek az állategészségügyben is hasznosak lehetnek.
A szakember szerint a rovarfehérje különösen az akvakultúrában, vagyis a haltenyésztésben válhat kulcsfontosságúvá, részben azért, mert a hagyományos halliszt előállítása környezeti szempontból egyre kevésbé fenntartható.
„Gazdasági szempontból a tenyésztett rovar ma már versenyképes a halliszttel”
− mondta az Agroinformnak a szakember.
A szegedi kutatás különleges iránya: gyógynövényekkel etetett rovarok
A kutatás egyik legérdekesebb eleme, hogy a rovarok takarmányába célzottan gyógynövényeket kevernek annak érdekében, hogy azok hatóanyagai beépüljenek a rovar szervezetébe.
A professzor szerint ez a megközelítés lényegében „rovaron keresztül végzett fitoterápia”, amelyben a rovar nemcsak fehérjeforrás, hanem funkcionális, egészségügyi hatású alapanyag is lehet.
A kutatási irány egy váratlan állatorvosi megfigyelésből indult: egyes énekesmadarakon élősködő kullancsok rendellenes fejlődést mutattak, ami felvetette, hogy a madarak táplálékában lévő rovarok hormonhatású növényi anyagokat is közvetíthetnek.
A szegedi kutatók később kimutatták, hogy a madarak szervezetében növényi eredetű rovarhormonok is jelen voltak.
„Az első feltételezés az volt, hogy ez nem közvetlenül a rovarokból származik, hanem a rovarok által elfogyasztott növények hatása” – fogalmazott Hunyadi Attila.
Funkcionális takarmány és új ipari lehetőség
A kutató szerint a rovaralapú takarmányok nemcsak fehérjeforrásként, hanem funkcionális takarmányként is jelentős szerepet kaphatnak, mivel javíthatják az állatok bélflóráját, immunrendszerét, és akár az antibiotikum-felhasználás csökkentéséhez is hozzájárulhatnak.
A jelenlegi ipari trendek alapján a rovartenyésztés legnagyobb kihívása a költségverseny: a szója és a pálmaolaj továbbra is olcsóbb alternatíva, így a teljes kiváltás rövid távon nem reális.
„A részleges helyettesítés és a magas hozzáadott értékű prémium takarmányok fejlesztése lehet a járható út” – fogalmazott a szakember.
A jövő: rovarok mint biológiai „átalakító rendszerek”
A kutatás egyik legambiciózusabb iránya, hogy a rovarokat biológiai „bioreaktorként” használják, amelyek a bevitt növényi hatóanyagokat új, akár gyógyszerkutatásban is hasznosítható vegyületekké alakíthatják.
Hunyadi Attila szerint a természetben egy összetett biokémiai együttműködés zajlik növények, rovarok és állatok között, amelynek feltárása új gyógyszerfejlesztési lehetőségeket is nyithat.
A kutatócsoport jelenleg egy NKFIH által támogatott projektben dolgozik azon, hogy ezekből a folyamatokból új természetes eredetű hatóanyagok szülessenek.
Kulturális akadályok és hosszú távú kilátások
Bár a technológia ígéretes, a humán fogyasztás területén továbbra is komoly kulturális ellenállás tapasztalható Európában – mondta Hunyadi Attila.
Ugyanakkor hosszabb távon a globális élelmezési kihívások és a fenntarthatósági szempontok akár át is formálhatják a fogyasztói szokásokat.
A szegedi kutatások így egyszerre nyitnak új utat a takarmányiparban és a gyógyszerkutatásban, miközben egy teljesen új szemléletet hozhatnak a mezőgazdasági biotechnológia világába.