Komoly válság alakult ki a hazai cukorrépa-termesztésben: a romló jövedelmezőség, az alacsony cukorárak és az aszályos időjárás miatt egyre több termelő hagy fel a kultúrával. A helyzet már nemcsak a gazdákat, hanem a teljes magyar cukoripar jövőjét is veszélyezteti.
Erről beszélt az Agroinformnak Dorogi Árpád, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetsége, valamint a Cukor Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnöke. Mint nyilatkozta, jelenleg rendkívül alacsony a termelési kedv, mivel sok gazda tavaly kevesebb bevételt realizált, mint amennyibe maga a termesztés került.
A veszteségeket ugyan részben enyhítette a hektáronként 275 ezer forintos termeléshez kötött támogatás, de az ágazat további segítséget várt volna. Dorogi Árpád elmondta: a szakmai szervezetek és az Agrárminisztérium között folytak egyeztetések egy külön vetési támogatásról is, ám az erről szóló rendelet végül nem jelent meg.
A szakember arról is beszélt, hogy az ígért pluszforrások helyett jelenleg csak az új belépők és a termőterületet növelő gazdák számíthatnak hektáronként 60 ezer forintos egyedi támogatásra, ami szerinte jóval kisebb segítséget jelent a teljes ágazat számára.
Mindezek ellenére idén még mindig több mint 10 800 hektáron vetettek cukorrépát a termelők a Magyar Cukor Zrt. szerződései alapján, emellett mintegy 500 hektáron exportcélú termelés is zajlik horvátországi feldolgozók számára.
A termelési eredmények ugyanakkor továbbra sem biztatóak. Bár tavaly jobb volt a cukortartalom és a minőség, a száraz időjárás miatt a termésátlag alig haladta meg az 50 tonnát hektáronként. Dorogi Árpád az Agroinformnak úgy fogalmazott: az idei év is aszályosnak ígérkezik, az eddig lehullott csapadék mennyisége jelentősen elmarad a korábbi évek átlagától.
A szakember szerint a cukorrépa az elmúlt 2-3 évben elvesztette versenyképességét más szántóföldi növényekhez képest, ezért sok gazda inkább más kultúrák felé fordul.
A szakember arra is kitért, hogy a külföldi értékesítés sem jelent valódi menekülőutat. Szlovéniában már évek óta nincs működő cukorgyár, a horvát export pedig csak korlátozott lehetőségeket kínál.
Dorogi Árpád szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy tartósan alacsony cukorárak mellett az egész ágazatból eltűnhet a nyereség. Mint arra figyelmeztetett: ha sem a cukorgyártásban, sem a cukorrépa-termesztésben nem képződik megfelelő jövedelem, az alapanyaghiányhoz, hosszabb távon pedig akár az egyetlen hazai cukorgyár bezárásához is vezethet.
