Magyar Péter szerint holnapig sikerülhet megállapodást kötni a befagyasztott EU-s források hazahozataláról. A miniszterelnök legújabb Facebook-posztjában azt írta, az egész Tisza-kormány azon van, hogy holnapig megállapodjanak az Európai Bizottság elnökével.
A miniszterelnök szerda este már közölte, hogy ma Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga kormányfővel, pénteken pedig a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal.
A miniszterelnök szerint Magyarország négy pontban teljesít kötelezettségvállalásokat az EU-s források megszerzéséért.
- korrupció elleni intézkedések, és benne az Európai Ügyészséghez való csatlakozás,
- az igazságszolgáltatás és a nyomozó hatóságok függetlenségének helyreállítása,
- a sajtószabadság biztosítása és a propaganda tiltott állami támogatásának megszüntetése,
- valamint az akadémiai szabadság visszaadása.
Ezeket tudjuk vállalni, full stop – jelentette ki Magyar Péter már a Tisza április 12-i parlamenti választási győzelme utáni első nemzetközi sajtótájékoztatón.
Az egyetlen ellenfél a helyreállítási alap, az RRF pénzeit illetően az idő, augusztusig kellene minden lépést megtenni ahhoz, hogy Magyarország megkapja a teljes összeget.
A magyar RRF-tervet az Európai Tanács már 2022-ben jóváhagyta, ám a tényleges kifizetéseket a sokat emlegetett 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte. De konkrétan melyek is ezek?
A magyar RRF-tervet az Európai Tanács már 2022-ben jóváhagyta, ám a tényleges kifizetéseket a sokat emlegetett 27 szupermérföldkő teljesítéséhez kötötte.
Ettől a 27 szupermérföldkőtől tették függővé a Helyreállítási Alap eszközeinek feloldását:
- Az Integritás Hatóság (IH) felállítása az antikorrupciós vizsgálatokhoz
- Korrupcióellenes Munkacsoport az IH-n belül, felerészben civil tagokkal
- Az ügyészségi döntésekkel szembeni bírósági felülvizsgálat, ha a nyomozás vagy a vádemelés is elmarad
- A vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, most ugyanis az érintett személy és családtagjai által használt ingatlanokat el lehet rejteni
- Közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) közbeszerzési kötelezettségének előírása és szigorúbb összeférhetetlenség megszabása, most sok politikai megbízott ül ilyen, egyetemeket fenntartó alapítványokban
- Adatbázis a közkiadásokról, hogy minden közintézmény köteles legyen egy központi nyilvántartásban közzétenni a közpénzek elköltéséről szóló információkat, ehhez el kell fogadni egy ezt előíró jogszabályt
- Monitoring eszköz az egyajánlatos közbeszerzési eljárásokról, hogy ne csak egyvalaki nyerhessen állami tendert, valós verseny nélkül
- Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) fejlesztése, ami egy nyilvánosan hozzáférhető és kereshető adatbázis a nyertesekkel kötött állami szerződésekről
- Az EKR-adatbázis kiegészítése az alvállalkozókra vonatkozó adatokkal, tömeges letölthetőség biztosítása mellett
- Közbeszerzési keretrendszer előkészítése, ezt kormányhatározattal kell meglépni
- A közbeszerzési keretrendszer működésbe lépése, kidolgozása szakértőkkel
- Az Országos Bírói Tanács (OBT) megerősítése jogkör-kiterjesztés, az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) szembeni ellensúlyként
- A bírói függetlenség megerősítése a Kúrián, az OBT jogkörbővítése, átláthatóság szavatolása, szigorítás a kúriai elnök megválasztásának kritériumaiban
- Az előzetes döntéshozatali eljárás akadályainak megszüntetése, konkrét törvénymódosítás, ha az EU bíróságával előzetesen egyeztetne egy bíró, ne lehessen gátat szabni ennek fentről
- Állami szervek és az Alkotmánybíróság, egy 2019-es törvénymódosítás visszacsinálása, hogy a Kúria ismét ellensúlyt jelenthessen
- A helyreállítási terv kontrollja és nyomon követése, konkrét rendelet elfogadása erről az uniós pénzcsap megnyitásához
- A kohéziós alapok kontrollja és nyomon követése, az uniós pénzek másik zsákjának felnyitásához
- Iránymutatás az összeférhetetlenségről, ilyen helyzetek megelőzéséről, felderítéséről és orvoslásáról kell elfogadni egyfajta módszertant
- Csalás- és korrupcióellenes stratégia elfogadása és hatályba léptetése mint hatékony eszköz
- Csalás és korrupció elleni cselekvési terv, ez kiegészítés konkrét és mérhető mutatókkal
- Az Arachne kockázatértékelő rendszer alkalmazása, az EU-s pénzek elköltésekor kell ezt használni nálunk is
- Jelentés az Arachne használatáról, hogy a megfelelő használat ellenőrzése biztosított legyen
- Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság, ezt a Miniszterelnökségen kell létrehozni az összeférhetetlenség vizsgálatához
- Az EUTAF megerősítése, jogszabály-módosításokon keresztül, hogy a támogatásokat auditáló független szervezet önálló fejezetként szerepeljen a költségvetés vonatkozásában és függetlenül működhessen
- Az OLAF-fal való együttműködés megerősítése, azaz az EU Csalás Elleni Hivatala helyszíni ellenőrzésekor gazdasági szereplők ne ellenszegülhessenek korlátlanul, fel kell hatalmazni a NAV-ot az OLAF intézkedéseinek biztosítására
- Adattárrendszer a helyreállítási terv végrehajtásáról, ennek mérföldköveinek és céljainak nyomon követéséről, ehhez az EUTAF-nak jelentést is ki kell adnia, hogy valóban működik
- EUTAF ellenőrzési stratégia, a helyreállítási tervre vonatkozóan kell ezt hatályba léptetni, kockázatértékelési módszertani kereteket és a mérföldkövek teljesítésének adatait tartalmazza.
A helyreállítási alap támogatásai kiemelten az oktatásra, a zöld átállásra, a digitalizációra és a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatására fókuszálnak. Vagyis láthatóan nemzetstratégiai jelentőséggel bíró szakpolitikai területek mielőbbi helyrebillentése és fejlesztése múlhat a Tisza idevágó ígéretének teljesülésén. Azt Magyar Péter a köztévés interjújában elöljáróban már leszögezte, hogy a megszerezni kívánt forrásokat újabb lombkorona nélküli lombkoronasétány helyett értelmesen tervezik majd felhasználni.