Az elemzők úgy látják, az elmúlt hetek pénzpiaci folyamatai megteremthették az első lazító lépés feltételeit, ugyanakkor az MNB várhatóan óvatos marad. A bank szerint az 5,5 százalékos alapkamat elérése után lassabb ütemre válthat a jegybank, mivel az infláció a második félévben ismét emelkedő pályára állhat. Ez nemcsak a hitelpiac, hanem az állampapírok és a forint szempontjából is fontos fordulat lehet.
Bár az első negyedéves GDP-adat kedvezőbben alakult a vártnál, az MBH nem változtatott idei növekedési előrejelzésén, továbbra is 1,6 százalékos GDP-bővülést vár 2026-ra. A bank szerint a magyar gazdaságot továbbra is komoly külső kockázatok fékezik: a gyenge mezőgazdasági szezon mellett a közel-keleti konfliktusok, különösen az iráni helyzet is lefelé mutató kockázatot jelent. Ezzel együtt 2027-re már jóval optimistább képet vázolnak fel, mivel az uniós források várható beáramlása és az új ipari kapacitások felfutása miatt akár 3 százalék feletti növekedés is elérhető lehet.
Az elemzés egyik legerősebb üzenete, hogy a forint az elmúlt időszakban túlságosan megerősödhetett. Az MBH szerint a nyári hónapokban inkább a 360–370 forintos euróárfolyam lehet reális, őszre pedig ismét 370 forint fölé emelkedhet az euró jegyzése. Az erős forint rövid távon ugyan segít visszafogni az inflációt, ugyanakkor rontja az exportáló vállalatok versenyképességét és egyre több piaci szereplő számít arra, hogy a gazdaságpolitika sem érdekelt tartósan ilyen erős hazai devizában.
Az MBH lefelé módosította idei inflációs várakozását is: a korábbi 3,4 százalék helyett már 3,0 százalékos éves inflációval számolnak, míg a 2027-es prognózist 3,9 százalékra csökkentették. A kedvezőbb számok mögött részben az erős forint áll, ugyanakkor a bank szerint több olyan tényező is van, amely újra felfelé hajthatja az árakat. A közel-keleti konfliktus miatt emelkedő energiaárak egyelőre még nem jelentek meg teljes erővel az inflációban, miközben a védett üzemanyagárak várható kivezetése akár már nyáron komolyabb áremelkedést okozhat. Az árrésstopok megszüntetése ezzel szemben fokozatos lehet, így annak inflációs hatása hosszabb idő alatt épülhet be a gazdaságba.
A bank az államháztartási hiányra vonatkozó prognózisát is rontotta. Az új várakozás szerint 2026-ban a GDP-arányos deficit 6,1 százalék lehet, míg 2027-ben 5,2 százalékra mérséklődhet. Korábban még 5,6, illetve 4,8 százalékos hiánnyal számoltak. Az elemzők szerint az új kormány által beígért intézkedések jelentős pluszterhet rakhatnak a költségvetésre, ugyanakkor a piac számára pozitív jelzés lehet, hogy több program megvalósítását a kabinet a büdzsé állapotához kötheti.
Az MBH szerint az áfacsökkentés lehetősége még idén napirendre kerülhet, miközben a személyi jövedelemadó mérséklése inkább 2027-re csúszhat át. A költségvetési helyzetet ugyanakkor több tényező is javíthatja a következő évben: megindulhatnak az uniós forrásbeáramlások, kifuthatnak az egyszeri kiadások, valamint a kamatkiadások a vártnál gyorsabban csökkenhetnek. Utóbbi önmagában akár 0,1–0,2 százalékponttal is javíthatja a költségvetési egyenleget 2027-ben.