A hazai kis- és középvállalkozások működési környezete az elmúlt években mélyrehatóan átalakult. A 2010-es évek extenzív növekedési modellje – amelyet a foglalkoztatás bővülése, alacsony kamatok és bőséges uniós források jellemeztek – elérte határait. A következő ciklus más feltételek között indul: szigorúbb finanszírozási környezetben, a munkaerőtartalékok szűkülésével, és olyan kihívásokkal, amelyekre az extenzív növekedés eszközei már nem adnak választ. Végh Richárd, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a következő évek legfontosabb kérdése az lesz, hogy a hazai vállalkozások – és az őket körülvevő finanszírozási ökoszisztéma – mennyire tudnak alkalmazkodni ehhez az új valósághoz.
A következő növekedési ciklus már nem ugyanarra a logikára épül, mint a 2010-es évek felívelése. A termelékenység, a technológiai alkalmazkodás és a hatékonyságjavítás válik meghatározóvá – és ehhez a finanszírozási rendszereknek is alkalmazkodniuk kell.
A hazai kkv-k jelenleg egyszerre szembesülnek keresleti, költség- és termelékenységi kihívásokkal. A lemaradás különösen a digitalizáció és az innováció területén szembetűnő: a magyar kisvállalkozások digitalizáltsága számottevően elmarad az uniós átlagtól, és a mesterséges intelligenciát alkalmazó kkv-k aránya hazánkban az EU-s átlag alig felét éri el. A beruházási aktivitás visszaesése ugyancsak aggodalomra ad okot: Magyarország a 2010-es évek egyik legdinamikusabb beruházói pozíciójából mára a sereghajtók közé csúszott vissza az unióban.
A finanszírozási feltételek is meghatározók ebben az összefüggésben. Az új vállalati hitelek piaci kamata Magyarországon az EU egyik legmagasabbja, ami önmagában is visszafogja a fejlesztési döntéseket. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy a kiszámítható, kedvezményes kamatozású finanszírozási konstrukciók – mint amilyen a Széchenyi Kártya Program hitelei – a gazdasági ciklusok tompításában és a beruházási aktivitás fenntartásában is fontos szerepet játszhatnak. Az MNB adatai szerint a támogatott hitellel rendelkező vállalkozások körében lényegesen magasabb a beruházást végrehajtó cégek aránya, mint a hitel nélküliek között – ami jelzi, hogy a megfizethető finanszírozás nem pusztán likviditási funkciót tölt be, hanem beruházási döntéseket is generálhat.
A finanszírozás kérdése ma már nem pusztán likviditási kérdés. A következő években az lesz a tét, hogy a magyar kkv-k képesek lesznek-e végrehajtani azokat a termelékenységjavító beruházásokat és technológiai fejlesztéseket, amelyek versenyképességük hosszú távú megőrzéséhez szükségesek.
A KAVOSZ koordinációs szerepet tölt be ebben a rendszerben: a vállalkozásokat, a finanszírozó bankokat, a garanciaszervezeteket és az állami forrásokat összekapcsoló infrastruktúraként működik. A 110 irodán és a több mint 60 banki és pénzügyi partneren átívelő együttműködési rendszer az ország valamennyi régiójában elérhető, és az elmúlt 24 évben több mint 150 ezer vállalkozással állt kapcsolatban. Ennek az ökoszisztéma-logikának az értéke éppen abban rejlik, hogy a rendszer nem önmagában, hanem a partnerekkel közösen képes hatást kifejteni.
A program makrogazdasági hatásaira vonatkozó független elemzések azt mutatják, hogy a széles körű, kiszámítható finanszírozási rendszerek hatása rendszerszintű: túlmutat az egyes hitelügyletek közvetlen hatásán, és a beruházási aktivitáson, a foglalkoztatáson és az adóbevételeken keresztül a költségvetés számára is pozitív mérleget mutat. Ez az eredmény nem egyetlen intézmény teljesítménye, hanem a mögöttes garanciarendszer, a partnerbankokkal való együttműködés és az állami kamattámogatás együttesen teszi lehetővé.
A finanszírozási infrastruktúra akkor tud igazán értéket teremteni, ha az összes érintett szereplő – vállalkozások, bankok, garanciaintézmények, állami és uniós partnerek – összehangoltan tud benne együttműködni. A koordináció és az egyszerű elérhetőség legalább annyit számít, mint maga a forrás.
Az európai fejlesztéspolitikai trendek is ebbe az irányba mutatnak. A következő uniós finanszírozási ciklus várhatóan egyre inkább a kombinált pénzügyi eszközök – hitel, garancia és visszatérítendő támogatás együttes alkalmazása – felé mozdul, az InvestEU-logikát követve. Azok a rendszerek, amelyek képesek rugalmasan illeszkedni ezekhez az új modellekhez, és amelyek mögött bizonyított, országos végrehajtási és disztribúciós kapacitás áll, kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy a fejlesztési források hatékonyan és gyorsan jussanak el a vállalkozásokhoz.
A következő időszak három kiemelt finanszírozási területe a technológiai váltás, a zöld átállás és a generációváltás lehet. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia vállalati integrációja, az energiahatékonysági beruházások, valamint a sikeres cégutódlást és tulajdonosi szerkezetváltást támogató eszközök iránt egyaránt növekvő igény mutatkozik. Ezekre a kihívásokra a finanszírozási paletta megújítása és az együttműködő partneri rendszer erősítése adhat választ – olyan megközelítésben, ahol az állami, piaci és uniós eszközök egymást kiegészítve jelennek meg.
A következő időszak egyik fontos kérdése az lesz, hogyan tudnak az állami, piaci és uniós finanszírozási eszközök egymásra épülve, együttműködve hozzájárulni a hazai kkv-k versenyképességének javításához. Ehhez nem egyetlen intézményre, hanem egy jól működő, együttműködő rendszerre van szükség.
A következő évek nyertesei azok a vállalkozások lehetnek, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott gazdasági feltételekhez – termelékenységet javítani, technológiát integrálni, energiahatékonyságot növelni, és ahol szükséges, tulajdonosi és menedzsmentváltást is végrehajtani. Ehhez vállalkozói nyitottságra és egy gyors, egyszerű, országosan elérhető finanszírozási együttműködési rendszerre van szükség. A következő gazdasági ciklus sikerének egyik kulcsa lehet, hogy ezek az elemek – vállalkozói akarat, finanszírozási hozzáférés, intézményi koordináció – egy irányba mutatnak.