A béren kívüli juttatások ma már jóval többet jelentenek egyszerű pénzügyi kiegészítésnél: az OTP Bank 2025. évi cafeteria-kutatása szerint a munkavállalók többsége nem az alapbér helyettesítőjeként, hanem a munkáltatói megbecsülés egyik legerősebb jeleként tekint a cafeteriára. A juttatási csomag a munkahelyválasztásnál is fontos szempont, ugyanakkor a mindennapi elégedettséget és a vállalathoz való kötődést is érdemben erősíti – különösen a bizonytalan munkaerőpiaci környezetben, amikor felértékelődik a kiszámíthatóság és a biztonságérzet.
A kutatás szerint 2025-ben a 18–59 éves munkavállalók 71 százaléka részesült béren kívüli juttatásban, ami enyhe emelkedést jelent a 2024-es 68 százalékhoz képest. Az éves átlagos cafeteria összeg 245 ezer forint volt: ez a 2023-as szinthez való visszarendeződést jelzi a 2024-es visszaesést követően, és a vállalati juttatási gyakorlat stabilizálódására utal.
Az adatok ugyanakkor egyértelműen azt mutatják, hogy a cafeteria nemcsak „van”, hanem hat is. Markáns különbség rajzolódik ki a cafeteriában részesülő és az ilyen juttatásokat nem kapó munkavállalók attitűdjei között: míg a cafeteriát kapók 58 százaléka elégedett a munkahelyével, addig a juttatásban nem részesülők körében ez az arány 37 százalék. A fluktuációs szándékban szintén jelentős eltérés látható: a cafeteriát kapók körében csupán 13 százalék tervezi a munkahelyváltást, míg a juttatásokban nem részesülők 20 százaléka gondolkodik váltáson. Mindez arra utal, hogy a cafeteria erősíti a munkáltatóhoz való kötődést, és csökkenti a munkahelyváltási szándékot.
A felmérés azt is megmutatja, mitől számít „jónak” egy juttatási csomag a munkavállalók szemében. A keretösszeg továbbra is meghatározó tényező: évi 300 ezer forint felett érezhetően javul az elégedettség. Emellett kiemelten fontos, hogy a juttatások valóban hasznosak legyenek a dolgozók mindennapjaiban, és illeszkedjenek az egyéni élethelyzetekhez. A választhatóság szintén kulcselem: azok elégedettebbek, akik több elemből választhatnak, és maguk dönthetnek a keretösszeg felosztásáról. A cafeteria hatása a dolgozók megítélése szerint arányaiban jelentősebb, mint a tényleges pénzügyi értéke: a válaszadók 74 százaléka a munkáltatói megbecsülés egyik legerősebb eszközeként tekint rá.
Számít a méret
A cafeteria elterjedtségében a vállalati méret is meghatározó. A 250 fő feletti cégeknél a munkavállalók 82 százaléka kap cafeteriát, míg a kisebb vállalkozásoknál ez az arány 56 százalék. A kutatás ugyanakkor azt jelzi, hogy a béren kívüli juttatások minden vállalati méretben fontos szerepet kaphatnak, különösen akkor, ha a csomag rugalmasan alakítható, és a munkavállalók számára valódi, személyre szabható értéket teremt.
A bizonytalan munkaerőpiaci környezet tovább erősíti a cafeteria jelentőségét. A felmérés szerint a munkavállalók továbbra is pesszimistán ítélik meg az álláskeresési lehetőségeket, és sokan aggódnak munkahelyük stabilitása miatt. Ebben a helyzetben a cafeteria nemcsak anyagi előnyt jelent, hanem biztonságérzetet is nyújt – és ez a kiszámíthatóság az, ami hosszabb távon lojalitást épít.
„A cafeteria nem pusztán juttatás, hanem bizalmi kérdés: azt üzeni a munkavállalónak, hogy a cég gondol rá, figyelembe veszi a szükségleteit. Ez a biztonságérzet és megbecsülés az, ami lojalitást épít” – mondta Lendvai Mónika, az OTP Bank SZÉP kártya üzleti területének vezetője.
A kutatás összegzése alapján a cafeteria a vállalatok számára nem egyszerű költségtétel, hanem hosszú távú befektetés: stratégiai eszköz a munkavállalók megtartásában, az elkötelezettség erősítésében és a szervezeti stabilitás megőrzésében.