A használt sütőolaj és zsiradék begyűjtésének legfontosabb hazai szereplője, a Biofilter Környezetvédelmi Zrt., amely részben függetlenedni szeretne a közel három éve bevezetett magyar hulladékkoncessziós rendszertől – írta a G7.
A cég nemrég arra kérte a vendéglátóipari egységeket, hogy közvetlenül vele szerződjenek, és neki adják le a hulladékukat. Jelenleg a rendszer úgy működik, hogy a vendéglátóipari egységek a Mohu oldalán regisztrálják magukat, ott megrendelik a szállítást annak alvállalkozójától, a Biofiltertől, az étterem a Mohutól kapja meg az érte járó pénzt, a két cég pedig a háttérben elszámol egymással.
Ennek akar véget vetni Biofilter és visszatérni a korábbi gyakorlathoz, vagyis az éttermekkel való közvetlen szerződéses kapcsolathoz.
A cég szerint a jogszabályok szerint ennek a sütőolajok egy részénél egyébként is így kellene lennie.
„A kérdés azért került előtérbe, mert egy tavaly novemberben hatályba lépett uniós bizottsági rendelet pontosította a használt sütőolaj kezelésére vonatkozó szabályozási környezetet a korábbi végrehajtási szabályok módosításával” – érvelt a lap megkeresésére a Biofilter.
Ugyanezen jogszabályokat a Mohu másképp értelmezi.
A vendéglősök az elmúlt napokban mindkét cégtől tájékoztató levelet kaptak arról, hogy a jogszabályok szerint ő a sütőolaj jogos átvevője.
A vendéglősök most nem tudják, mit kellene tenniük. A vonatkozó törvények és rendeletekből csak az olvasható ki, hogy fő szabályként a használt sütőolaj a koncesszort illeti. A Mohu alapvetően erre hivatkozik.
Ugyanakkor az említett uniós rendeletek hazai értelmezése egyelőre nem világos.
A Biofilter szakmai állásfoglalást kért az ügyben az Agrárminisztériumtól, az Energiaügyi Minisztériumtól, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól, ahol megerősítették, hogy „a vendéglátóipari, állati eredetű élelmiszerekkel érintkezett használt sütőolaj az uniós rendelet alapján 3. kategóriájú állati eredetű mellékterméknek minősül”.
Ez megerősíti a Biofilter érvelését, hogy ha a sütőolaj állati eredetű élelmiszerekkel érintkezett, akkor csak olyan begyűjtőnek adható át, amelynek erre speciális engedélye van, és ettől eltérni akkor lehet, ha a használt sütőolaj bizonyíthatóan 100 százalékban növényi eredetű felhasználásból származik.
Ha a Biofilter jogi értelmezése megáll, akkor a Mohunak kellene átadni az olyan olajat, amelyben például csak hasábburgonya sült vagy például vegán étteremből származik, ha viszont hús (vagy például tojás) sült benne, akkor a Biofilterhez hasonló begyűjtőknek kellene elvinniük.
A Mohu azt mondta, hogy jogi útra tereli az ügyet.
A Biofilter mindkét esetben lehet szállító, de nem mindegy, hogy alvállalkozóként vagy önállóan végzi ezt a szolgáltatást. Ugyanakkor a használt zsiradékokból jellemzően biodízel készül, amelynek a legfőbb felvásárlója épp a Mol, a Mohu anyavállalata.
Álláspontja szerint attól, hogy a sütőolaj állati eredetű élelmiszerrel érintkezik, még nem válik automatikusan állati melléktermékké, és szerinte ezért nem is kerül ki a hulladékgazdálkodási szabályozás alól.
„A Biofilter érvelésében hivatkozott jogszabály célja az állategészségügyi és nyomon követési kockázatok kezelése, nem pedig a hulladékstátusz felülírása” – mondja a koncesszor.