0 %
0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Felköthetjük a gatyát az euróig, főleg, hogy eddig „kilencből kilenc kormány sz*r volt”

Bár reálisnak tűnik a Tisza-kormány 2030-ra kitűzött euróbevezetési célja, ahhoz a magyar gazdaság fegyelmezett pénzügyi és strukturális újraszervezése kell, ami már rövid időn belül éreztetheti hatását a hitelektől a megtakarításokon át a készpénzhasználatig, minden területen.

2026. május 3. vasárnap, 07:32

Fotó: Getty Images / OlyaSolodenko

Nemcsak devizaváltást, hanem hosszabb távú makrogazdasági konvergenciát is jelentene az euróbevezetés 2030-ig kitűzött folyamata, ami gyakorlatilag

minden területen új időszámítást hozna,

és a régiós mintákból kiindulva a hatások már a hivatalos csatlakozás előtt megjelennének – erről beszélt a Hold Alapkezelő portfóliómenedzsere a Pénzcentrumnak adott interjúban. Balásy Zsolt aláhúzta: a négy év alatt tervezett bevezetés teljesen reális cél, amihez hosszabb távon kiszámíthatóbb gazdasági környezet és erősebb alkalmazkodási kényszer társulna.

Balásy egy másik nyilatkozatában úgy fogalmazott:

a rendszerváltást nem lehet túlértékelni, konkrétan a pokolba vezető útról tértünk le.

Szavai szerint ugyan 36 éve volt a váltás, de „az kilenc darab kormányt jelent, és ebből mind a kilenc nagyon szar kormány volt”. Ezért minden magyar embernek örülnie kellene, hogy a kormányok kezéből kikerül egy eszköz, a forintárfolyam.

Fegyelem és bizalom a következő négy év alapja

Felidézik: a rövidesen kétharmados parlamenti felhatalmazással rendelkező kormány a programját részben arra építi, hogy az ország középtávon teljesítse az euróövezeti csatlakozás feltételeit, és ezzel tartósan egy kiszámíthatóbb pénzügyi keretrendszerhez igazítsa a magyar gazdaságot.

Az, hogy a forintot euróra cseréljük, nem pusztán technikai devizaváltást jelent, hanem egy szélesebb gazdaságpolitikai irányváltást, ami

  • a fiskális fegyelem erősítését,
  • az inflációs környezet tartós csökkentését és
  • a finanszírozási kockázatok mérséklését

is hozza. Így az euró bevezetéséhez vezető út már önmagában is

fegyelmező hatású lehet és hozzájárul a befektetői bizalom erősítéséhez.

Az euró bevezetése tehát a gyakorlatban nem egyetlen nap eseménye lesz, hanem egy több évig tartó pénzügyi és intézményi átállás, amely a hitelektől a készpénzhasználaton át az állampapírokig minden pénzügyi eszközt érint.

Maradnak a hitelek feltételei, csak euróban számolják

Bár a közbeszédben gyakran egyszerű valutaváltásként jelenik meg, valójában egy teljes pénzügyi rendszerátalakításról van szó.

A folyamat alapja minden országban ugyanaz: egy előre rögzített, jogilag kötelező átváltási árfolyam határozza meg, hogy a nemzeti valuta milyen arányban cserélődik euróra.

A hiteleknél az várható, hogy a meglévő hitelállományt automatikusan euróra váltják, miközben a szerződések alapvető feltételei maradnak – bár például a változó kamatozású hiteleknél technikai módosításra lesz szükség a nemzeti referencia-kamatláb megszűnése miatt.

Az értékpapírpiacon az átállás technikailag még egyszerűbb, noha a gazdasági hatásai összetettebbek.

A részvények esetében az átváltás automatikus, miközben a tulajdonosi viszonyok nem változnak.

A befektetési alapoknál pedig sok esetben egyszerűsödik a struktúra is, mivel a korábban párhuzamosan létező forintos és eurós sorozatok egyesülhetnek.

A kötvényeknél ugyancsak technikai átváltás történik: a névérték euróra kerül át, miközben a kupon és a futamidő változatlan marad – sorolja az elemzés.

Egyszerre lesz a kétféle bankjegy a pénztárcánkban

A lakosságnak a készpénzforgalom átalakulása lesz a leglátványosabb: egy átmeneti időszakban a forint és az euró párhuzamosan lesz használható, az árakat mindkét pénznemben feltüntetik, és a készpénzforgalom fokozatosan tolódik át az euró felé.

A bankautomaták, a bolti vásárlások és a készpénzfelvételek egyre inkább euróalapúvá válnak, miközben a régi valuta fokozatosan kiszorul a mindennapokból. A végső lépésben pedig a nemzeti valuta megszűnik törvényes fizetőeszköz lenni, de egy ideig még beváltható marad a kijelölt intézményekben.

Politikamentesebb lehet a gazdaság

Balásy Zsolt szerint az euró bevezetésének egyik legfontosabb hatása a kormányok szempontjából az lenne, hogy kikerülne a magyar gazdaságpolitika eszköztárából a forint árfolyamának aktív befolyásolása. Ezzel csökkenhet az országgyűlési ciklusok gazdasági kockázata, a cégeknek pedig kényszerűen más versenyelőny után kellene nézniük a folyamatos leértékelés lehetősége helyett.

Akkor már nem lehet abból élni, hogy három forinttal olcsóbban csavarjuk be a csavart az akkugyárban

– mondta.

Ez is érdekelhet