Kármán András pályája alapján inkább szakapparátusi és banki ember, mint klasszikus politikus. A Tisza bemutatkozó oldala szerint a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett pénzügy szakon, emellett a hollandiai Groningeni Egyetemen is tanult. A pályáját 1997-ben a Magyar Nemzeti Banknál kezdte, ahol elemzőből osztályvezető, majd a pénzügyi elemzések igazgatója lett. A szakmai karrierje már itt erősen a monetáris és pénzügyi döntéshozatal köré épült.
A nagypolitikába 2010-ben lépett be, amikor a második Orbán-kormány idején a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkára lett Matolcsy György alatt. Uniós gazdasági egyeztetésekben is szerepet kapott, miközben a hazai adó- és pénzügyi szabályozás egyik kulcsfigurája volt, bár államtitkári időszaka rövidre sikerült, mert bő egy év után távozott a tárcától. Akkori sajtóhírek szerint a háttérben „koncepcionális nézetkülönbségek” voltak, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.
A kormányzati kitérő után nemzetközi és banki pályára váltott. Előbb az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál dolgozott, ahol Magyarországot és egy régiós országcsoportot képviselt, majd 2015-ben az Erste-csoporthoz igazolt. Pártja bemutatása szerint 2015-től az Erste Jelzálogbank, 2017-től pedig az Erste Lakástakarék elnök-vezérigazgatója volt, vagyis az elmúlt évtizedben elsősorban a bankvilágban épített karriert.
A Tiszához 2025 őszén csatlakozott, és rövid idő alatt a párt egyik legfontosabb gazdasági arcává vált. Magyar Péter őt jelölte pénzügyminiszternek, ami azért is figyelemre méltó, mert
Kármán egyszerre hoz jegybanki, államigazgatási, nemzetközi fejlesztési banki és kereskedelmi banki tapasztalatot.
Magyar Péter szürke eminenciása
„Kármán András és Kapitány István is jó szakszemberek. Ismerem őket, képesek lehetnek a nemzetközi és hazai érdekek összehangolására” – mondta az Indexnek Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke a két gazdasági vezetőről, akik az új kormányban kapnak szerepet. Kármán András neve már korábban is felmerült, de most Magyar Péter hivatalosan is bejelentette, hogy mindketten fontos pozíciót kapnak az új kabinetben.
Az utóbbi hónapokban a legerősebb állításai egyértelműen az euró köré rendeződtek. Februárban arról beszélt, hogy Magyarország 2030-ra teljesítheti az euróbevezetés feltételeit, áprilisban pedig már azt mondta:
a Tisza-kormány négy éven belül megteremtené ennek alapjait.
Érvelése szerint a magyar gazdaság sokat nyerne az euróval, mert csökkenne az árfolyamkockázat, megszűnnének az átváltási költségek, és hitelesebb inflációs környezet jöhetne létre. Ezek a megszólalások azért fontosak, mert az euró kérdését nem elméleti vitaként, hanem konkrét gazdaságpolitikai célként kezdte kezelni.
Kármán korábbi nyilatkozatai alapján az új kormány egyik első lépése a költségvetés átvilágítása és a kiadási szerkezet felülvizsgálata lehet – várhatóan nem látványos egyszeri húzások, hanem inkább pénzügyi konszolidáció és intézményi rendrakás jöhet.
Mindezek mellett markánsan beszélt a piactorzító állami beavatkozásokról is. Áprilisban például azt mondta, hogy az ársapkák és árrésstopok hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal, ezért ezeket ki kell vezetni. Ez jól mutatja, hogy bár a Tisza több társadalmi kompenzációs elemet is ígér, Kármán gazdasági szemlélete alapvetően fiskális és piaci logikára épül.
Összességében Kármán András egy olyan pénzügyi technokratának tűnik, aki belülről ismeri a magyar államigazgatást, a jegybanki világot, a nemzetközi pénzügyi intézményeket és a bankszektort is. A pénzügyi tárca élén a legégetőbb feladata minden bizonnyal a költségvetés valós helyzetének feltárása és a büdzsé rendbetétele lesz.