Magyar Péter, leendő magyar miniszterelnök egy nap múlva ismét Brüsszelbe utazik, hogy tárgyaljon az uniós források hazahozataláról.
Azonban hiába változott meg a magyarországi politikai helyzet, az Európai Unió versenyképességi kilátásai továbbra is aggasztóak.
Európa sorsát illetően a döntéshozók továbbra is ugyanazokat a köröket futják, amelyeket 2024 szeptemberében, Mario Draghi iránymutató jelentésének megjelenésekor elkezdtek. Ennek megfelelően az április végén tizenegyedik alkalommal megrendezett Delphi Gazdasági Fórumon is a cselekvés hiánya és az olasz közgazdász diagnózisa állt a fókuszban. A Bizalom és együttműködés egy versenyképes Európáért című kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyöntetűen arra a következtetésre jutottak, hogy az unió alaposan lemaradt a globális versenyben.
Fordítva ülünk a lovon: a szabályozás fojtogatja az innovációt
Stavros Drakoularakos, a Philip Morris International európai kommunikációs igazgatója az európai szabályozási környezet anomáliáira hívta fel a figyelmet. Rámutatott: bár a szabályozás elengedhetetlen, annak kockázatarányosnak, reálisnak és szigorúan ideológiamentesnek kell lennie. Clayton Christensen innovációs elméletét felidézve hangsúlyozta, hogy a normális ügymenet szerint mindig az innovációt kellene követnie a jogalkotásnak, még ha az amerikai mesterségesintelligencia-piacon látottak alapján a szabályozás sokszor le is van maradva.
Európában hajlamosak vagyunk fordítva ülni a lóra: először hozzuk meg a szabályokat, majd elvárjuk, hogy az innováció ezen a szűk kereten belül valósuljon meg
– fogalmazott Drakoularakos, hozzátéve, hogy a jelenlegi geopolitikai küzdelmekben az erősebb pénzügyi szereplők diktálnak. Bár Európának nincs egységes hadserege, a tagállamok masszív, felhalmozott GDP-vel rendelkeznek, ezt a gazdasági erőt pedig sokkal hatékonyabban kellene kiaknázni.
A versenyképesség elvesztése nemzetbiztonsági kockázat
A gazdasági lemaradás és a biztonságpolitika szoros kapcsolatára Konstantinos Bikas, a Görög Nemzeti Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője hívta fel a figyelmet. Kifejtette, hogy jelenleg a belső fenyegetésektől jobban kell tartani, mint a külsőktől, hiszen ha Európa elveszíti versenyképességét, az egyenes utat jelent a biztonsági válsághoz és a súlyos társadalmi következményekhez.
Bikas szerint a mélyebb integráció szükséges, de az unió jelenlegi struktúrájában ezt rendkívül óvatosan kell kezelni. Mivel a tagállamok – történelmi okokból – nem rendelkeznek az Egyesült Államokhoz vagy Kínához hasonló egységtudattal, a bankunió és az energiaunió is elakadt. A szakértő úgy véli, az egy helyben toporgás helyett egy rugalmasabb, ideológiamentes „akarók koalíciójára” lenne szükség, ahol a lépni kívánó tagállamok csoportjai közösen haladhatnak előre.
Ha elveszítjük a versenyképességünket, azzal a biztonságunkat is elveszítjük. E kettő között rendkívül szoros a kapcsolat. A történelem is azt bizonyítja, hogy ha ez az egyensúly megbomlik, annak súlyos társadalmi következményei lesznek. Nem akarok Európa-ellenesnek vagy túlzottan pesszimistának tűnni, de Európában nemcsak a politikai elitnek, hanem a médiának is meg kell értenie, hogyan működik a kontinens, és mik a reális lehetőségei. Talán az „akarók koalíciójára” lenne szükség bizonyos lépések megtételéhez, amiket más országok nem hajlandók megtenni. Azért hivatkoznak olyan gyakran a Draghi-jelentésre, mert pontosan tapintott rá a probléma gyökerére: versenyképesnek kell lennünk. Ha nem vagyunk azok, az egyenes utat jelent a biztonsági válsághoz. De Draghi a mélyebb integráció mellett is érvelt.
- fogalmazott.
Ennek a tétovázásnak az egyik legfájóbb pontja a mesterséges intelligencia (AI) piaca. Bikas rávilágított: az AI-fejlesztések költségeinek 40 százalékát a villamos energia teszi ki. Mivel Európában az áram háromszor-négyszer drágább, mint a globális versenytársaknál, a kontinens kódoltan veszíti el ezt az iparágot.
Ezt a kritikát osztotta Mariana Bozesan, az AQAL Capital elnöke is, aki szerint az EU drámaian elmaradt az AI alkalmazásában Kínához képest. Bozesan az olcsó energia mielőbbi elérhetővé tételét, valamint a kvantumtechnológia és a fúziós erőművek elterjesztését sürgette, hangsúlyozva, hogy minderre alig 10-15 év áll rendelkezésre. A kutató-befektető hozzátette: a véges tőke allokációjakor sokkal jobban meg kell vizsgálni a döntéshozókat, és a társadalmi hasznosulást, valamint a bolygó védelmét kell a legfőbb kockázatcsökkentő tényezőként kezelni.
Oda a látszategység: Orbán Viktor távozása sem tesz jót mindenkinek
A gazdasági széttöredezettség mellett a politikai egység hiánya is egyre látványosabb. Ahogy arra a brüsszeli Politico néhány napja rávilágított: Orbán Viktor távozásával megszűnik az uniós egység látszata, és a tagállami vezetők többé nem bújhatnak a leköszönt magyar miniszterelnök mögé.
A portál elemzése szerint a korábbi „26 tagállam” közötti egységnek (amelyből a magyar álláspontot gyakran osztó csehek és szlovákok esetenként kilógtak) sokszor nem volt más mozgatórugója, mint a közös ellenféllel szembeni fellépés. Egy neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő egyenesen úgy fogalmazott: az Ukrajna csatlakozását ellenző vezetők többé nem használhatják pajzsként a korábbi magyar álláspontot.
A felszínre törő ellentétek Ukrajna uniós tagsága kapcsán már kristálytisztán látszanak. Míg Kristen Michal észt miniszterelnök a csatlakozás felgyorsítását szorgalmazta, addig Andrej Plenkovic horvát kormányfő szinte gúnyosan, irreálisnak nevezte a 2027. januári dátumot, emlékeztetve, hogy a „viszonylag gyorsan” csatlakozó Horvátországnak is hat évig tartottak a tárgyalások. Emmanuel Macron francia elnök eközben egy precíz ütemterv kidolgozását várja Kijev és Moldova esetében.
A megosztottság azonban a védelempolitikában is tetten érhető, amit az iráni háború csak még inkább kiélezett. A Politico szerint komoly problémát jelent az EU kölcsönös védelmi záradékának (42.7-es cikkely) kidolgozatlansága. Miután a nem NATO-tag Ciprust a konfliktus elején Sahíd drónok támadták, Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök az EU biztonságára terelte a fókuszt, és konkrét ütemtervet követelt a cikkely gyakorlati, működőképes alkalmazására.