A gazdasági bizonytalanság ellenére a következő időszakban ismét erősödhet a verseny a magyar munkavállalókért, miközben a cégek megfontoltabban nyúlhatnak a harmadik országbeli munkaerőhöz – erre jutott a Gi Group Holding friss munkaerőpiaci elemzése.
Az elmúlt évek gazdasági lassulása már a munkaerőpiaci adatokban is megjelent:
- a munkanélküliségi ráta közel 5 százalékra emelkedett, ami csaknem egy évtizede nem látott szint,
- miközben a foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 60–70 ezer fővel csökkent.
A romlás ugyanakkor fokozatos volt, hiszen sok vállalat a kedvezőtlenebb környezet ellenére is igyekezett megtartani a dolgozóit, részben azért, mert korábbi tapasztalataik szerint egy fellendülés idején nehéz gyorsan új munkaerőt találni.
A munkaerőpiaci helyzeten belül jelentős területi különbségek látszanak. Azokban a térségekben, ahol az elmúlt években nagy ipari beruházások indultak, továbbra is élénkebb a kereslet. Debrecen környékén például az autóipari és akkumulátoripari fejlesztések mellett a kapcsolódó beszállítók és szolgáltatók megjelenése is fokozza a toborzási versenyt.
A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása az elmúlt években több ágazatban, főként a feldolgozóiparban és a logisztikában, fontos eszközzé vált a munkaerőhiány enyhítésében. Az utóbbi időszakban azonban több tényező is visszafogta a cégek érdeklődését. A bizonytalan gazdasági környezet és a nehezebben tervezhető megrendelések miatt a vállalatok sok esetben nem tudnak hosszabb távra kalkulálni, miközben a külföldi dolgozók toborzása és munkába állítása hónapokat vehet igénybe.
A KSH adatai szerint jelenleg mintegy 85 ezer harmadik országbeli és több mint 20 ezer uniós munkavállaló dolgozik Magyarországon. A cégek helyzetét a szabályozási környezet alakulása is befolyásolhatja: a következő időszakban várhatóan egyértelműbb feltételek jöhetnek a külföldi munkavállalók foglalkoztatására, ami tovább erősítheti a vállalatok óvatosságát.
Mindez azt is jelentheti, hogy
a cégek nagyobb hangsúlyt helyeznek majd a hazai munkaerő megszólítására.
Több térségben kitágultak a toborzási zónák, a vállalatok pedig egyre nagyobb földrajzi területen keresnek dolgozókat. Emellett gyakoribbá válhatnak az olyan mobilitási támogatások, mint a lakhatási hozzájárulás, a relokációs csomag vagy a hétközbeni szállás biztosítása.
A vállalatok közben egyre inkább olyan csoportok felé is nyitnak, amelyeket korábban kevésbé vontak be: ilyenek a diákok, az átképezhető munkavállalók vagy a megváltozott munkaképességűek. A toborzási módszerek is változnak, a hagyományos csatornák mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az adatalapú, többcsatornás megoldások.
Az elemzés alapján a magyar munkaerőpiac a következő időszakban is erősen differenciált maradhat: országos szinten mérsékeltebb kereslet látszhat, miközben egyes régiókban és iparágakban továbbra is intenzív verseny folyhat a munkavállalókért.