Jókora összegek ragadtak az Európai Uniónál a kohéziós alapból, illetve az RRF-forrásokból, amelyek egy részével kapcsolatban augusztus 31-én lejár a határidő. Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az Inforádió Aréna című műsorában elmondta, ez nem politikai alku kérdése, hiszen az Európai Uniónak jogi feltételei vannak, amelyeket Magyarországnak teljesítenie kell ahhoz, hogy hozzáférjen a pénzösszegeihez.

„Nem lehet azt mondani, hogy csak ezt, csak azt, hiszen ezek egyértelmű tanácsi rendeletekben vagy az Európai Uniónak az alapvető dokumentumaiban vannak szabályozva, vagy pedig bírósági ítélet van arról, hogy végre kell hajtani.”

Felhívta a figyelmet arra, hogy egy kritikus pont azonban van, amikor az Európai Bizottságnak kell értékelnie a magyar kormány által beadott javaslatot.

Itt is kezd a bizottságnak egyre kisebb mozgástere lenni, hiszen nagyon erőteljes parlamenti felügyelet van, be fogják hajtani rajta az ellenőrzést, és a bíróság is figyelt erre az utóbbi időszakban, be fogják tartatni az EB-vel, hogy ne engedjen kiskapukat” – tette hozzá.

A szakember emlékeztetett, a kohéziós források tekintetében kétfajta „zseb” érintett:

• Az egyik részt a feltételességi eljárás miatt nem fizették ki, ez körülbelül 6,3 milliárd euró.
• A másik pedig az úgynevezett Alapjogi Charta feltételekhez kötött hozzáférés miatt ki nem fizetett akár 10,2 milliárd euró.

És van még két hely, ahol beragadtak a pénzek:

• A helyreállítási és rezilienciaalapban (RRF) 10,4 milliárd euró van, itt nagyon kell sietni, hogy megkaphassuk. A folyósítást a 27 szupermérföldkő végrehajtásához kötötték, amelyből egyébként négy az igazságszolgáltatás reformjához kapcsolódik, és azt már teljesített az ország.
• Van még az úgynevezett Repower Europe, ami az energiaellátásoknak és az ahhoz kapcsolódó forrásoknak a különböző pályázati lehetőségeit teszi lehetővé, ez is körülbelül 4,6 milliárd eurós összeg.

„Valóban vannak tehát olyan intézkedések, amelyeket végre lehet hajtani egy napon, mondjuk egy törvénykezéssel. De a nagy kérdés az, hogy ha délután 3 órakor megszületik a jogszabály, azt ugye ki is kell hirdetni, be is kell vezetni, alkalmazni is kell, és vajon akkor a bizottság milyen hosszan fogja majd elemezni, hogy az új szabályozást be is tartja-e Magyarország?” – vetette fel.

A most formálódó 2028-2034 közötti időszakra szóló uniós költségvetés kerete nagyságrendileg 2000 milliárd euró, ami a valaha volt legnagyobb tétel. Pusztán a számok szintjén ez jól is hangozhat, hiszen a mostani ciklus kerete nagyjából 1200 milliárd euró körül volt. De vélhetően nagy vitákra kell készülni, mivel a hírek szerint lesznek szerkezeti és forráselosztási változások.