Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyar Péter kétharmados győzelme elindította a gondolkodást Brüsszelben is, ugyanakkor egyelőre még nem látni, hogyan érkezhetnek meg a hazánknak járó, de felfüggesztett uniós források, a határidő közelít, és az uniós szakértő szerint nem sokat várathatnak magukra a megszorítások sem.
Paula Pinho, az Európai Bizottság szóvivője ma délben bejelentette, hogy a testület és a leendő magyar kormány szorosan együtt fog működni, hogy feloldhassák a jelenleg befagyasztott uniós forrásokat.
Meghallgatták az EU-val és a közös szakpolitikával kapcsolatban tett Magyar Péter nyilatkozatot, és megállapították, hogy „rengeteg munka vár ránk”. Készen állunk arra, hogy az új kormánnyal együttműködve gyorsan előrelépjünk minden területen – fogalmazott az Index szerint a szóvivő.
Jelenleg közel 17 milliárd eurónyi uniós forrás van zárolva különböző jogállamisági aggályok és korrupciós veszélyek miatt, ebből 10,4 milliárd az idén lejáró, a koronavírus-járvány utáni gazdasági visszapattanást segítő helyreállítási alap, valamint közel 7 milliárd eurós kohéziós források. A helyreállítási alapról az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy azok továbbra is csak abban az esetben elérhetőek, ha Magyarország teljesíti az úgynevezett 27 szupermérföldkövet, aminek egy részét már teljesítették, egy másik részét pedig hiányosan. Magyarországnak demonstrálnia kell, hogy meg tudja védeni az EU pénzügyi érdekeit, valamint megerősíteni az igazságszolgáltatás függetlenségét.
A gond az, és ezt kihangsúlyozta most az Európai Bizottság is, hogy a program mindenképpen idén véget ér, így az augusztus 31-ei és december végi határidőket nem tudják meghosszabbítani.
Ugyanakkor az Európai Bizottság továbbra is nyitott olyan megoldásokra, hogy ezeket a forrásokat 2026 után is felhasználhassák: ilyen például az Index szerint az, ha a forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Bankba tőkeemeléssel átemelnék, így papíron a programot teljesítették, miközben a forrásokat csak később költenék el – korábban például Lengyelország is így tett, viszont a forrásokért cserébe vállalt szupermérföldköveket teljesíteni kell.
Ahogy arról ma reggel már írtunk, hogy a Financial Times (FT) szerint mivel Magyar Péter alkotmánymódosítási jogkörrel rendelkező, kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel minden várakozását, ezzel magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy a Bizottság mit vár el a konzervatív politikustól.
Teljes körű felhatalmazása van a dolgok megváltoztatására... és mi az első naptól kezdve együttműködünk vele
– mondta az üzleti portálnak egy magas rangú EU-tisztviselő. „A gondolkodásmód az, hogy duplázzuk meg az erőfeszítéseinket. Ha ők teljesítik a kitűzött céljukat, mi is teljesítjük.”
Az FT szerint Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2023-as újraválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket.
Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet vezető kutatója a hvg.hu szemléje szerint azonban arra figyelmeztetett, hogy a korrupció visszaszorítása és a bürokrácia költségeinek csökkentése nem fog gyors eredményeket hozni a Tisza-kormány számára, ahogy a kamatköltségek csökkenése is csak később jöhet, ennél fogva
elkerülhetetlenek lesznek a politikailag népszerűtlen intézkedések.
Ezeken a tapasztalatok szerint gyorsan túl kell lenni, hogy az így szerzett előnyök még a következő választás előtt megjelenjenek. Ha szakítanak az Orbán-kormány általános támogatási gyakorlatával, és a legrászorultabbakra fókuszálnak a szociális kiadásokkal, az a társadalmi igazságosság mellett a hatékonyságon is javítana.
Az elemző példaként felsorolta még:
- A közszolgáltatásokra fordított kiadások visszafogása. Ezek az oktatás, az egészségügy, a honvédelem, a közbiztonság, a társadalombiztosítás, a lakásügy és a kultúra nélkül is GDP 10 százalékára rúgnak, ami kétszerese a többi közép-európai államban jellemzőnek.
- Csökkenteni lehetne az összeszerelő üzemek építését célzó külföldi beruházások nagyvonalú állami támogatását, a maradékot pedig átirányítani olyan tevékenységek felé, amik a termelékenységet javítják, és így segítik a növekedést.
- A befektetői bizalom helyreállítása révén számottevően csökkentők a kamatköltségek – Magyarország fizetett a legtöbbet a felvett hitelek kamatára tavaly az EU-tagok közül –, egyes években akár a GDP egy százalékának megfelelő összeg is felszabadulhat így.
- Az euró bevezetése számottevően csökkentheti az ország kockázati felárát.
