Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azt tudják, hogy az Önök pénzéből ezekben a percekben is Kijevben unatkozik egy uniós szakértői csoport, arra várva március 19. óta, hogy személyesen megnézhessék a Barátság kőolajvezeték állítólagosan megsérült szakaszát?
Pedig miután a Czepek Gábor energiaügyi miniszter-helyettes vezette magyar misszió hazatért, az Európai Bizottság tényleg elküldött egy csapatot Ukrajnába, hogy nézzenek utána, mi az oka annak, hogy a Mol tulajdonában álló kőolaj nem érkezik meg hazánkba (és a régiónkba).
Arról ugyan volt hír, hogy Szerhij Koreckij, a Naftohaz ukrán állami gázvállalat igazgatótanácsának elnöke bemutatta „az orosz támadásban megrongálódott Barátság kőolajvezeték helyreállításának rendszerszintű tervét, és megállapodott a közös lépések irányairól”, de ennél tovább láthatóan nem jutottak a felek. Pedig március 17-én Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökének és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének írt levelében még azt közölte, hogy Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül. Érdemes megjegyezni azt is, hogy az Ukrtransnafta olyan beruházást készített elő a napokban, amely hosszú távra bizonytalanná teszi a déli ági szállítást; jelenleg a munkálatok tervezett időtartama húsz hónap.
Ám ahogy a magyarok, úgy a magyaroktól mentes uniós küldöttség sem láthatta a saját szemével az orosz támadásban megrongálódott szakaszt a Kijevtől kétórányira lévő Brodi településnél. Egyébként arról sincs hír, hogy
az uniós szakértők vajon hazajöhetnek-e családi körben megünnepelni a közelgő Feltámadást, vagy folyamatosan Kijevben költik az európai adófizetők pénzét.
Mindenesetre a helyzet rendkívül komoly. Ugyanis nemcsak az ukrán, hanem a magyar kormányzat is bevetette a maga energiafegyverét. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése értelmében Magyarország a második félévtől szakaszosan leállítja az Ukrajnába tartó földgázexportot. Ahogy arra egy korábbi összefoglalónkban már rámutattunk, csak a tavalyi év első tíz hónapjában 2,5 milliárd köbméter gáz érkezett tőlünk. Ez a mennyiség az ukrán import 46 százalékát, a teljes ottani fogyasztásnak pedig 14 százalékát fedezte. Bár az ukrán gázfogyasztás a háború előtti 30 milliárd köbméterről 18–20 milliárdra esett vissza – drámai okokból, hiszen az oroszok szétverték az ukrán ipart –, ez a volumen még mindig kétszerese a magyarországi felhasználásnak.
Éppen ezért voltunk kíváncsiak arra, hogy a kormányzat kapcsolatban van-e az Európai Bizottság kijevi delegációjával, kap-e tájékoztatást a missziótól, illetve volt-e miniszteri szintű egyeztetés az ukrán és a magyar fél között a vezetékről.
Érdeklődésünkre az Energiaügyi Minisztérium (EM) Kommunikációs Főosztálya közölte:
az uniós küldöttségnek ma már nagy jelentősége nincsen, mert egyértelmű, hogy a Barátság kőolajvezeték leállítása ukrán politikai döntésen alapul, újraindításának műszaki akadálya nincs.
Az EM tájékoztatása szerint a tagállami nagykövetek számára Kijevben tartott tájékoztatón a Naftogaz elismerte, hogy a vezeték újraindítható.
Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Ukrajna sem a magyar, sem az európai delegáció személyes, helyszíni szemléjét nem engedte meg. Amíg a Barátság nem indul újra, a magyar kormány blokkolja az Ukrajna számára kedvező döntéseket
– erősítette meg a szaktárca az Economxnak.
Eközben hiába is nyílna meg hirtelen a Hormuzi-szoros, az Irán által szétbombázott infrastruktúra miatt évekig eltarthat az új energiaválság. Jellemző, hogy április 1-jén Dan Jorgensen energiaügyekért felelős uniós biztos is kénytelen volt elismerni, hogy a gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta. A konfliktus első 30 napja már 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisenergia-importjának költségeit. Az uniós tehetetlenség bizonyítékaként a tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek keddi rendkívüli videókonferenciáját követő sajtótájékoztatóján Jorgensen újságírói kérdésre válaszolva csupán ennyit tudott elmondani: az Európai Unió kész segítséget nyújtani a Barátság kőolajvezeték helyzetének rendezésében, és bízik abban, hogy a kérdés megoldódik.
