Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Idén 34. alkalommal adták át a Magyar Innovációs Nagydíjat, amelyet a díjátadást megelőző naptári évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot elérő, Magyarországon bejegyzett társaság kaphat meg.
A bírálóbizottság rekordszámú, összesen 91 pályázatot értékelt és 6 szempontot figyelembe véve választotta ki közülük az elmúlt év legsikeresebb innovációit.
A pályázati feltételeknek megfelelő pályázati anyagok összesítése alapján az idei díjra benevezett innovációk révén a pályázó vállalkozások összesen több mint 980 milliárd Ft éves többlet árbevételt értek el, a megtakarítások, a környezeti terhelés csökkentése és egyéb pozitív hatások együttesen pedig további több mint 260 milliárd Ft értékű társadalmi hasznot eredményeztek.
A modern világban a versenyképesség alapja elsősorban a tudás és innováció alapú gazdaság. Az elmúlt több mint három évtizedben a magyar gazdaság kezdeti gyors felzárkózása elsősorban a külföldi technológia és tőke beáramlásának, majd a foglalkoztatottság növekedésének a gyümölcse volt. Amint ezek a források kimerültek, a felzárkózás lelassult. Az egy munkaórára eső termelékenység például az EU átlag 70%-a körül hullámzik 2010-óta. Nagyobb hozzáadott értéket produkáló hazai vállalatokra, tevékenységekre van szükség minél nagyobb számban, aminek eszköze a folyamatos és széleskörű innováció a gazdaságban és a társadalomban
emelte ki dr. Pakucs János, a MISZ alapítója, jelenlegi tiszteletbeli elnöke, aki az elmúlt évtizedekben a magyar innováció elősegítéséért és népszerűsítéséért kifejtett munkássága elismeréseképpen a díjátadó eseményen átvehette a Magyar Innovációs Szövetség által az idei évben alapított Magyar Innovációs Életműdíjat.
“Az innovatív megoldások egyértelműen előre viszik a magyar gazdaságot. Mivel jelenleg globálisan a technológiai cégek döntő többsége és a kockázati tőke oroszlánrésze is az Egyesült Államokban és Kínában található, nem kérdés, hogy erre a kihívásra Európának és ezen belül Magyarországnak is érdemben válaszolnia kell. Jó látni, hogy az innovációra épülő ötletek idehaza szinte az összes vállalkozói szegmensben a mindennapi gyakorlat részévé válnak, jelenlétük folyamatosan erősödik.” – hangsúlyozta Nagy Elek, az MKIK elnöke.
Ez a program immár több mint három évtizede nem működhetne a szakmai partnereink nélkül. A Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a jegybank együttműködése is azt mutatja, hogy a magyar innováció ügye ma már nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is egyre nagyobb figyelmet kap
– húzta alá az MKIK elnöke hozzátéve, hogy az idei pályázatra történő 91 jelentkezés az elmúlt évekhez képest többszörös növekedés.
A legtöbb pályázat ipari, illetve informatikai szakterületről érkezett, földrajzi tekintetben pedig a fele érkezett Budapestről. Nagy számú pályázatot adtak be startup vállalatok (az összes pályázat 16%-a) és a KKV-k (az összes pályázat 68%-a). Árbevétel vonatkozásában az innovációk által elért 980 milliárd Ft-ot meghaladó éves többleteredmény túlnyomó része (70%) exportpiacon realizálódott.
Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszédében hangsúlyozta, hogy a kutatások szerint a sikeres magyar középvállalatok háromszor annyit fordítanak fejlesztésre, mint az átlagos cégek, az eredményük azonban nem háromszoros, hanem ennél is nagyobb. Ez pedig egyértelműen bizonyítja, hogy a tudásba és az innovációba való befektetés megtérül.
„Számunkra az innováció nem elméleti fogalom, hanem megvalósítható program. A gazdaság minden szintjén, a legkisebb vállalkozástól a legnagyobbig jelen kell lennie, mert tartós versenyképesség és exportképesség innováció nélkül nem létezik” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy az Innovációs Koalíció létrehozásával is az volt a céljuk, hogy a gazdasági szereplők, az állami intézmények és a szakmai szervezetek együtt dolgozzanak azon, hogy láthatóvá tegyük a legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő magyar vállalkozásokat.
„A rekordszámú pályázat, a startup pályázók számának jelentős növekedése, illetve a KKV-k magas aránya azt jelzi, hogy a megújított, jelölésre épülő pályázati rendszer jól vizsgázott, partnereink segítségével sokkal több innovatív vállalatot értünk el a Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívásával. A szervezésben együttműködő szervezetek összesen 236 céget jelöltek kiemelkedő innovációs eredményeik alapján, közülük 56 nyújtott be pályázatot, vagyis a 91 pályázó közel kétharmadát valamelyik jelölőszervezet nominálta.” – emelte ki Bőthe Csaba, a MISZ ügyvezetője, a szervezőbizottság elnöke.
Ők kapták a díjakat
A 2025. évi Magyar Innovációs Nagydíjat egy magyar családi tulajdonban lévő vállalat, a Kravtex-Kühne Csoport kapta az ultrakönnyű városi-elővárosi buszcsalád kifejlesztése és az ezzel elért üzleti eredmény elismeréseként. A Credobus a magyar Kravtex-Kühne Csoport autóbuszmárkája, a cégcsoport Mosonmagyaróváron és Győrben a kelet-közép európai régió egyik legnagyobb kapacitású buszgyárát működteti.
A Credobus 2021 óta több lépcsőben mutatta be újgenerációs termékcsaládját, a dízelüzemű Econell Next és a 100%-ban elektromos meghajtású Electronell modellek számos újdonság mellett elsősorban a saját fejlesztésű futóművüknek és az önhordó vázszerkezetnek köszönhető ultrakönnyű súlyukkal emelkednek ki a mezőnyből.
A Credobus a dízel és az elektromos modelleket is önállóan fejlesztette, emellett a kiemelt rendszerintegrációs- és szoftverfejlesztési feladatok is Magyarországon valósultak meg. A buszokhoz közel 100 magyar kis- és közepes vállalkozás kapcsolódik gyártmányaival, az e-buszok sorozatgyártásának megkezdése pedig közvetlenül közel 500 magyar munkahely megőrzéséhez járul hozzá.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén első alkalommal kiírt 2025. évi KKV Innovációs Díjában a Webwise Hungary Kft. részesült a magyar cégek export piacra lépési lehetőségeinek elősegítését segítő Syncee nevű új kereskedelmi rendszeréért, amely összekapcsolja a különböző e-kereskedelmi platformokon működő webáruházakat, lehetővé téve számukra, hogy egymás termékeit is értékesítsék.
A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Ipari Innovációs Díjat az Omixon Biocomputing Kft. kapta a NanoTYPE és NanoTYPE HLA 11 Plus transzplantációs genetikai tesztek kifejlesztéséért. A cég a termékeit a világ minden tájára exportálja, a nemzetközi piac vezető középvállalatai közé tartozik.
A szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Informatikai Innovációs Díjban a PCB Design Kft, és a megvalósításban közreműködő CAD-Terv Mérnöki Kft. részesült a QM kvantumvezérlő hardverplatform kifejlesztéséért.
Az Agrárminisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Agrár Innovációs Díjjal a Hevesgép Kft.-t díjazták a Megnövelt teljesítményű silókombájnokhoz igazított új generációs rendfelszedő család kifejlesztéséért. A vállalat csaknem 70 éve foglalkozik mezőgazdasági gépek gyártásával, az 1993-ban privatizált cég ma Heves város egyik legnagyobb munkaadója. A cég fő profilja a gabonatermesztéshez szükséges eszközpark fejlesztése és gyártása.
Az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Energetikai Innovációs Díjat a CoreComm SI Kft. érdelmelte ki egy tetőcserépbe integrált napelemes rendszer kifejlesztéséért.
A szintén az Energiaügyi Minisztérium támogatásával kiírt 2025. évi Környezetvédelmi Innovációs Díjban a Virgin Oil Press Kft. részesült a Vegyszermentes, hulladék nélküli élelmiszeripari értékmentés kidolgozásáért. A cég napraforgóból készít növényi italt, elsőként a világon ők kísérletezték ki ezt a terméket, de sok más egyedi élelmiszertermék is kapcsolódik a cég nevéhez.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 2025. évi Iparjogvédelmi Innovációs Díját a Pro Patria Electronics Kft. kapta a “PASR-17c Pointer” nevű passzív radar megoldás kifejlesztéséért. A „Beagle” névre keresztelt felderítő radarrendszer a legsikeresebbnek nevezhető a maga kategóriájaban, amennyiben az üzemelő egységek számát, illetve ha a rendszer széleskörű alkalmazását vesszük figyelembe.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2025. évi DeepTech Díjában az eChemicles Zrt. részesült a Zöld vegyi anyagokat előállító CO₂-elektrolizáló rendszer kifejlesztéséért.
A Magyar Innovációs Szövetség 2025. évi Startup Innovációs Díja a Kodesage Zrt.-hez került a Generatív mesterséges intelligenciával támogatott nagyvállalati szoftverfejlesztési automatizáció kifejlesztéséért. A cég helyben telepített mesterségesintelligencia-platformot fejleszt, amely az informatikai rendszerek megértésére, dokumentálására és karbantartására szolgál, ezzel is támogatva a mérnökcsapatokat.
