Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A 2025-ös év elején a nyugdíjak 3,2 százalékkal emelkedtek januárban, mivel a kormány előzetesen ekkora inflációt prognosztizált. Az év során azonban kiderült, hogy a tényleges pénzromlás ennél magasabb, nyugdíjas szemszögből mintegy 4,8 százalék volt. Ezért kiegészítő nyugdíjemelésre került sor novemberben: az év eleji emelés és az infláció közötti 1,6 százalékos különbözetet ekkor egy összegben, visszamenőleg megkapták a nyugdíjasok.
Farkas András, a Nyugdíjguru szakértője rámutatott, hogy ez a pótlólagos emelés csupán arra szolgált, hogy szinten tartsa a nyugdíjak vásárlóértékét, érdemi reálemelést azonban nem eredményezett.
A nyugdíj összege maga nem nő, a nyugdíjas ugyanazt tudja megvenni a pénzéből, mint tavaly, az időközi árváltozásokat veszi figyelembe az emelés
– hangsúlyozta.
A novemberi nyugdíjkorrekció keretében egy átlagos nyugdíjas (nagyjából 246 ezer forint) mintegy 47 ezer forint egyszeri kiegészítést kapott, hiszen a 1,6 százalékos emelés visszamenőlegesen 10 hónapra (január–október), plusz a 2025 februárjában folyósított 13. havi nyugdíjra járt.
Ezzel együtt novembertől már az emelt összeg érkezett, így 2025 egészére vetítve az átlagnyugdíj esetében összesen mintegy 51-52 ezer forint pluszpénzt jelentett ez a korrekció.
A 2022-23-ban tapasztalt kétszámjegyű infláció után 2025-ben már jóval szerényebb, 4-5 százalék körüli áremelkedés volt jellemző, ennek megfelelően a nyugdíjemelés mértéke is visszaesett. Ez részben megkönnyítette a nyugdíjak értékmegőrzését, viszont mivel a bérek továbbra is ütemesen nőttek, a nyugdíjak lemaradása a bérekhez képest idén sem állt meg. Farkas András szerint így 2025-ben is folytatódott a nyugdíjasok relatív elszegényedése, azaz a társadalom átlagához viszonyított anyagi helyzetük romlása.
Extra juttatások
2026 áprilisában országgyűlési választások lesznek, így a kormány már az idei évben fokozott figyelmet fordított az idősekre. Orbán Viktor októberben egy Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy „amíg én itt vagyok, az idősek biztonságban érezhetik magukat! Nemcsak megvédjük, hanem folyamatosan emeljük a nyugdíjakat”.
Februárban a nyugdíjasok megkapták a teljes 13. havi nyugdíjat, ami immár évek óta újra rendszeres juttatás: összege megegyezett a januári nyugdíjjal, és mindenkinek járt, aki 2024-ben nyugdíjas volt (legalább egy napig), illetve 2025 elején is részesült ellátásban. Ez a plusz havi összeg jelentős támogatást ad a nyugdíjasoknak év elején.
Nyugdíjprémiumot 2025-ben nem fizetett a kormány, mivel ennek feltétele (a 3,5 százalék feletti gazdasági növekedés) nem teljesült. A prémium összege a törvény szerint a GDP-növekedés 3,5 százalék feletti részének függvénye, legfeljebb a novemberi nyugdíj negyedének összege, de maximum 20 ezer.
Ezzel szemben a kormány más formában juttatott extra támogatást: élelmiszer-utalványt kaptak az idősek. Szeptember és november között postáztak minden nyugdíjasnak egy 30 ezer forintos élelmiszer-utalványt, amit 2025 végéig lehet felhasználni.
Ez a rezsiutalványok korábbi gyakorlatához hasonló egyszeri segítség, elsősorban az élelmiszerárak korábban elszabadult növekedése miatt. Bár az infláció 2025-ben mérséklődött, az élelmiszerek ára még mindig magas maradt, így ez a lépés sok nyugdíjas számára jelentett kézzelfogható támogatást a mindennapi megélhetéshez.
Összességében 2025 őszétől 2026 februárjáig szinte havonta érkezett és érkezik valamilyen pluszpénz a nyugdíjasoknak: szeptemberben utalvány, novemberben korrekciós emelés, januárban esedékes a rendes emelés, februárban pedig a 13. havi nyugdíj és a 14. havi egy része is.
A kifizetések volumene is jelentős: 2025 októbere és 2026 márciusa között összesen mintegy 1185–1635 milliárd forint többletjuttatást kapnak az idősek (fejenként átlagosan 489–675 ezer forintot).
Ennek ellenére Magyarország nyugdíjkiadásai nemzetközi összevetésben továbbra is alacsonyak: a teljes nyugdíjkassza 2026-ban a GDP mindössze nagyjából 7,3 százalékát teszi ki, szemben az EU átlagos 10,9 százalékával.
A nyugdíjminimum összege továbbra sem emelkedett: 2026-ban is változatlanul 28 500 forint marad az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege, immár 19. éve ugyanazon a szinten. Ez komoly feszültség forrása, hiszen több százezer idős ember kap ennél csak alig magasabb nyugdíjat.
Farkas András rámutatott, hogy mintegy 300 ezer nyugdíjas él mélyszegénységben Magyarországon, az ő nyugdíjuk nagyjából havi 120 ezer forint alatti, ami a létminimum környékének felel meg. Rajtuk a 13. havi nyugdíj vagy a nyugdíjprémium sem segít érdemben, esetükben célzott méltányossági nyugdíjemelésre vagy szociális támogatásra volna szükség. Ehhez képest a kormány 1 milliárd forintos keretet biztosít évente kivételes nyugdíjemelésekre, ami változatlan összeg évek óta, és messze nem elégséges, hiszen ha csak a minimális emelést (évi 39 ezer forintot) kapná mind a 300 ezer rászoruló, az is 11,7 milliárd forintot igényelne.
Ez várható 2026-ban
2026-ban alapvetően folytatódik a jelenlegi nyugdíjpolitika, lesz azonban néhány fontos újdonság.
A nyugdíjkorhatár nem emelkedik: 2026-ban is 65 év marad a korhatár (az 1961-ben születettek töltik be ekkor).
Ugyanígy változatlanok maradnak a Nők 40 korkedvezményes nyugdíj feltételei, és a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai is csak kis mértékben módosulnak. Továbbra is igaz, hogy a versenyszférában korlátlanul lehet dolgozni nyugdíj mellett: sem időbeli, sem kereseti korlátozás nincs, és a nyugdíjas munkavállaló bérét nem terheli nyugdíjjárulék (csak a 15 százalékos SZJA), ráadásul 2024 óta a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót sem kell megfizetni utána.
A közszférában főszabályként továbbra is szünetel a nyugdíj folyósítása, ha valaki nyugdíjasként közalkalmazotti jogviszonyban vállal munkát, de 2026-tól az egészségügyi dolgozók is kikerülnek e korlátozás alól. Vagyis jövőre már az orvosok és ápolók is felvehetik a nyugdíjukat a bérük mellett. Ez a módosítás rendezte azt is, hogy az érintett egészségügyisek 2026 februárjában ugyanúgy jogosultak lesznek a 13. és 14. havi nyugdíjra, mintha tavaly nyugdíjas státuszban lettek volna.
Január 1-jétől a nyugdíjakat 3,6 százalékkal emelik, ez nagyjából 216 milliárd forint pluszkiadást jelent az államkasszának.
Ez az utóbbi évek legalacsonyabb nyugdíjnövelése, ami jelzi, hogy a kormány várakozása szerint az infláció tovább mérséklődik 2026-ban. Összehasonlításképp: 2024 elején 15 százalékos, 2025 elején pedig a fentebb említett 3,2 százalékos emelés volt, igazodva az előrejelzett inflációhoz. Amennyiben 2026-ban az áremelkedés mégis meghaladná ezt a szintet, akkor novemberben ismét kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyszeri kompenzációra kerül majd sor.
Amennyiben a GDP növekedése meghaladná a 3,5 százalékot, akkor a nyugdíjprémium összege jövőre legfeljebb 24 ezer forint lehetne. Erre azonban egyelőre kicsi az esély, mivel a 2026-os költségvetés visszafogott növekedéssel számol, a prémiumra pedig mindössze 24,3 milliárd forintos keretet különített el a kormány, ezzel utalva rá, hogy nem várnak számottevő kifizetést.
Februárban ismét érkezik a 13. havi nyugdíj, teljes egyhavi összegben. Emellett most első ízben a 14. havi nyugdíj egy része is kifizetésre kerül.
Az Országgyűlés 2025 végén módosította a nyugdíjtörvényt, amelynek értelmében 2026 februárjában a jogosult nyugdíjasok a rendes havi nyugdíjuk és a 13. havi nyugdíj mellett megkapják a 14. havi nyugdíj első részletét, amely a tervek szerint egy heti nyugdíjnak felel majd meg.
A jogosultsági feltétel megegyezik a 13. havinál megszokottal, ez megakadályozza, hogy új nyugdíjigénylők az utolsó pillanatban, február előtt „ugorjanak be” a rendszerbe a plusz juttatás kedvéért. A 14. havi nyugdíj bevezetését a kormány azzal indokolja, hogy tovább szeretné javítani az idősek helyzetét. A mostani kifizetés azonban még nem egy teljes havi összeg, hanem várhatóan négy év alatt, négy részletben épül fel a 14. havi juttatás.
Ennek megfelelően 2027 februárjában már kétheti összeg, 2028-ban háromheti, végül 2029-ben válna teljessé a 14. havi nyugdíj.
A 13. és 14. havi extra nyugdíj egyenlő mértékben járnak mindenkinek, így a magasabb nyugdíjúak nominálisan sokkal többet kapnak belőlük, mint akiknek csak 100-150 ezer forint a havi ellátásuk. Előbbiek számára valóban komoly pluszt jelent, utóbbiaknál viszont a mindennapi megélhetési gondokat ez nem oldja meg.
Farkas András szerint az elszegényedésen nem a 14. havi nyugdíj fog segíteni, e forrás hatékonyabb felhasználása lenne, ha inkább a legkisebb nyugdíjakat emelnék meg belőle szolidaritási alapon.
