Száguld egy kamion felénk, és minden meg fog változni, ezért a hazai gyógyszerár-támogatási rendszer szinte biztos, hogy hamarosan módosításra szorul – ezzel kezdte előadását Dávid Tamás, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) ártámogatási főigazgató-helyettese a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.
Úgy fogalmazott, hogy minden, ami Amerikában történik az hatással lehet az európai vagy akár a magyarországi gyógyszerpiacra is, de még semmit sem látni biztosan, ezért a lehetséges hatásokról is egyelőre feltételes módban tud csak beszélni.
Trump olcsóbb gyógyszereket akar
Amerikában jelenleg egy komoly folyamat zajlik a gyógyszerárak csökkentése miatt. A tengerentúlon a vényköteles gyógyszerek ára jelentősen magasabb, akár ötször-tízszer is drágább, mint más európai vagy ázsiai országokban.
Donald Trump amerikai elnök aláírt egy rendeletet, amely az amerikai gyógyszerárakat akár 30-80 százalékkal csökkentheti. Ez az új szabályozás bevezeti a „legkedvezőbb elbánás” politikáját, amely azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok (USA) nem fizethet többet a gyógyszerekért, mint a világon a legalacsonyabb árat fizető országok. Ez pedig azért fontos Trump számára, hogy az amerikai betegek megfizethetőbb gyógyszerekhez jussanak.
Ez az intézkedés várhatóan hatással lesz a globális gyógyszerpiacra is, mivel a gyógyszergyártók kompenzálhatják az amerikai piacon bekövetkező bevételkiesést, mégpedig úgy, hogy az árak máshol emelkedhetnek.
Dávid Tamás utalt arra, hogy az amerikaiak „potyautasnak” nevezik egész Európát és a világ jó részét, és arra hivatkoznak, hogy az USA fejleszti a gyógyszerek nagy részét, mégis ők fizetik a legtöbbet érte. Ebben a helyzetben Amerika rendet akar tenni
– emelte ki a NEAK főigazgató-helyettese.
A Trump-féle stratégiára a gyógyszerszektor reakciója az volt először, hogy 17 vezető gyógyszercég levelet küldött az USA elnökének. A gyógyszeripar érzékelve a változás szelét, jelentős egyeztetéseket kezdett az amerikai kormányzattal. A Pfizer és az AstraZeneca már egy egyedi megállapodást is kötött. Erről itt írtunk bővebben
Van olyan, aki ezekre a megállapodásokra rossz szemmel tekint, de a NEAK főigazgató-helyettese szerint inkább az látszik, hogy az Pfizer és az Astra ébredt fel elsőként – tette hozzá.
Azt is lehet már tudni, mert Robert F. Kennedy Jr. pár hete elárulta, hogy már 14 gyógyszercéggel előrehaladott tárgyalási szakaszban vannak.
A Novartis és a Sanofi vezérigazgatói pedig a Financial Timesban megjelent nyílt levélben azt közölték, hogy az Európai Uniónak (EU) emelnie kellene a gyógyszerárakat, hogy azok jobban igazodjanak az Egyesült Államok árszintjéhez. Véleményük szerint a jelenlegi szigorú árkontroll Európában gátolja a növekedést és visszafogja az innovációt, ennek következtében egyre több befektetés áramlik az USA-ba, ahol magasabbak az árak és kedvezőbbek a szabályozási feltételek.
A magyar állami egészségbiztosító főigazgató-helyettese szerint, ha az amerikai gyógyszerár-támogatási rendszer életbe lép, akkor az a magyar gyógyszerárakat is befolyásolni fogja, ennek pedig komoly következményei lehetnek.
Dávid Tamás szerint a gyógyszergyártóknak több aggodalma is van az egyik a listaárak, a másik pedig az, hogy tartanak attól, hogy Amerika előbb-utóbb rákérdez arra, hogy az európaiak, hogy érték el a sokkal alacsonyabb árakat.
Kérdés az, hogy mi éri meg jobban a gyógyszercégeknek, megtartani Amerikát vagy elveszíteni Európát vagy mindez fordítva.
Európában a biztosítók és a betegszervezetek is kongatják a vészharangot, mert attól tartanak, hogy megemelkedhetnek a biztosítótársaságok vagy a betegek kiadásai, leállhatnak a gyógyszerárversenyek, az alapvető árkontroll mechanizmusok értelmüket veszíthetik.
Nőhetnek az állami egészségügyi kiadások
Európa még mérlegeli a helyzetet, hiszen itt mások a jövedelmi helyzetek, más a piac mérete, más a biztosítási rendszer, másfajta termékeket preferálunk – sorolta az amerikai és európai kontinens közötti különbségeket Dávid Tamás.
Abban bíznak, hogy a gyógyszeripari atombombát senki nem fogja ledobni. De ha igen, akkor Magyarországon is változtatni kell a gyógyszerek térítési díjain emiatt.
Lehet, hogy újra kell gondolni magyar gyógyszerár-támogatási rendszert. De Dávid Tamás hangsúlyozta, egyelőre minden csak feltételezés, de fel kell készülni mindenre.
Ez a Trump-féle stratégia most az úgynevezett „elefánt” jelenség a gyógyszerszektorban – emelte ki Szalóki Katalin, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója. Biztos, hogy alapjaiban fog hamarosan megváltozni az európai gyógyszerellátás és a gyógyszerár-támogatás is. Az AIPM tagvállalatai kiemelten fontosnak tartják, hogy a partnerség megmaradjon az államigazgatás és az innovatív gyógyszergyártók között. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta Szalóki Katalin, hogy a magyar támogatási rendszer átalakításra szorul, mert az öt év alatt két gyógyszerbefogadási csomag volt, és ez nagyon kevés.
