Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei év jelentős kihívások elé állította a magyar mezőgazdaságot – fogalmaztak az agrárszektor vezető képviselői a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) budapesti székházában tartott sajtóbeszélgetésen.
Papp Zsolt, a NAK elnöke kiemelte, hogy az évet súlyos csapadékhiány, valamint az ebből fakadó aszály nehezíti, emellett a gyümölcságazatot jelentős fagykárok érték. Az időjárási viszontagságokkal párhuzamosan a Tisza vízhozama is drasztikusan csökkent, mintegy 30 százalékos veszteséget szenvedve.
Az agrárpiac további kihívásai közé sorolta Papp Zsolt az ukrán gabonaimport kérdését is. A magyar termelők számára nehézséget okoz, hogy az ukrán mezőgazdasági gyakorlatok, így például a génmódosítási eljárások, valamint bizonyos növényvédő szerek használata miatt nem kiegyenlített a verseny.
Kiemelte, hogy Magyarországon jelentős, mintegy 40 százalékos a környezettudatos gazdálkodással művelt területek aránya, melyhez komoly uniós támogatások kapcsolódnak. Fontos kihívás továbbá, hogy a hazai termékek versenyképességét növelve, polcképes árualapot kell előállítani. Különösen aggasztó a helyzet a napraforgóolaj esetében, amelynek már 90 százaléka Ukrajnából érkezik.
Papp Zsolt szerint a Közös Agrárpolitika (KAP) nagymértékben határozza meg a magyar vidék jövőjét, az EU költségvetésének egyharmadát teszi ki, Ukrajna uniós csatlakozásával a mezőgazdasági termelők a források mintegy egynegyedét veszítenék el.
Az Európai Bizottság kiszivárgott tervei szerint a KAP költségvetését beolvasztanák egy úgynevezett szuperalapba, amelynek létrejötte ellen már tiltakozást is szerveztek a gazdaszervezetek.
A NAK elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy meg kell védeni a piacokat az olyan szabadkereskedelmi megállapodásokkal szemben is, mint például a Mercosur-egyezmény.
A NAK nyáron fogyasztásnépszerűsítő kampányt indít, hangsúlyozva a magyar termékek előnyeit.
Papp Zsolt kiemelte a fiatal gazdák alacsony arányát is. Jelenleg az átlagéletkor a gazdatársadalomban 58 év, és a 30 év alatti gazdák aránya csupán 5 százalék körüli, ami szinte kerekítési hibának tekinthető. Ez a demográfiai trend komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel az ágazat hosszú távú jövőjét illetően.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke, valamint az Országgyűlés alelnöke további nemzetközi és uniós kihívásokra hívta fel a figyelmet. Az Ukrajnával kapcsolatos geopolitikai bizonytalanságok mellett az elaknásított mezőgazdasági területek problémája is aggodalomra ad okot.
Ukrajnában 500 ezer hektárnyi termőföldet érint ez a probléma, a sugárzási szennyeződés kockázatával együtt.
Jakab István figyelmeztetett, hogy Ukrajna uniós tagságának 2030-ig történő megvalósulása komoly hatással lenne a magyar mezőgazdasági forrásokra, különösen a jogállamisági kritériumok alapján történő uniós támogatások elosztása miatt.
Jakab István pozitív példaként említette a „Vizet a tájba” programot, azonban újságírói kérdésre a Dunát a Tiszával összekötő projekt megvalósítását egyelőre nem tartotta reálisnak.
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára és a NAK alelnöke további súlyos kérdéseket érintett.
Hangsúlyozta, hogy az agráriumot Európában gyakran igazságtalanul bűnbaknak kiáltják ki a klímaváltozás miatt, pedig a mezőgazdaság csupán a károsanyag-kibocsátás 15 százalékáért felelős.
A húsfogyasztás kapcsán kiemelte, hogy Magyarországon kissé növekedett, Nyugat-Európában a sertésfogyasztás csökkent jelentősen, de Ázsiában jelentős kereslet-növekedésre kell számítani.
Hangsúlyozta, ha beáramlik az ukrán áru, az csődközeli helyzetbe hozhatja a magyar termelőket, és ettől mindenképp meg kell védeni őket.
Amennyiben a teljes agrárköltségvetés egyharmada átcsoportosításra kerülne, ráadásul a magyar gazdáknak járó támogatásokat jogállamisági feltételekhez is kötnék, akkor a kisgazdaságoktól a nagyobb szereplőkig mindenki kárvallottja lenne ennek.
Megjegyezte azt is, hogy az antibiotikum-gyártás teljesen megszűnt Európában, nemrégiben zárt be az utolsó dániai gyár, Kínára vagyunk utalva ezen a téren is.
Szigorú intézkedésekkel állították helyre a bizalmat
Az Economx kérdésére, miszerint a ragadós száj-és körömfájás járvány kapcsán mindenféle rémhírek terjedtek a közösségi médiában a lakosság körében, amelyeket Nagy István agrárminiszter is komoly problémának nevezett egy korábbi háttérbeszélgetésen, ezek pedig jelentősen csökkenthették a bizalmat a magyar hústermékekben, vagy önmagában a nagyüzemi gazdálkodásban.
Ennek kapcsán azt kérdeztük, hogy milyen lépéseket kellene tennie az agrárkamarának vagy a szakmai szervezeteknek, hogy ezt a megtört társadalmi bizalmat helyreállítsák?
Jakab István portálunk kérdésére úgy válaszolt, hogy ő maga azok közé tartozik, aki személyesen is átélte az 1973-as járványt állattenyésztő gyakornokként, ezért vannak emlékei és negatív élményei.
Kiemelte, hogy ez egy háború volt a vírus ellen, itt nem lehetett finomkodni, nagyon határozottan kellett lépni ahhoz, hogy a bizalmat helyreállítsák szigorú intézkedésekkel.
Felvetődött több helyen, hogy miért nem vakcinázunk, amit egy őrültségnek nevezett, hiszen akkor a nemzetközi piacokról kizártuk volna magunkat egy másodperc alatt. Kiemelte a párbeszéd fontosságát a fogyasztókkal, mivel a gazdák sorsát a fogyasztók a lábukkal döntik el, ők mennek vásárolni, mindig az kérdés, hogy mit vesznek le a polcról. A háború közepette sok lehetőség a párbeszédre azonban nem volt.
„Mi magunk is, én magam is csak egy dolgot tudtam mondani, hogy a szabályokat betartva el kell végezni a munkát. A kamara megteszi a szükséges tájékoztatást az állattenyésztők felé is, de megteszik a kampány során a fogyasztók felé is. Nekünk egy nagyon konkrét és korrekt kapcsolat kell, hogy legyen a fogyasztókkal: rövid ellátási lánc, magas minőség, ezt tudtuk és tudjuk biztosítani” – mondta.
A fertőzött állomány gyakorlatilag kiirtásra kerül, a járvány megszűnt, és az emberek felé azt kívánják érzékeltetni, hogy nincs semmilyen veszély. Az volt a legnagyobb biztonság, hogy a vörös és a sárga zónában lévő állatállomány folyamatos kontrollja zajlott, állandó vérvétel és laborvizsgálatok, így nem következhetett be semmilyen probléma. A vadállománynál is folyamatos vizsgálatot tartottak, és egyetlen egy állatban sem mutattak ki semmilyen fertőzést. Jakab István szerint ezt az információt kell az embereknek eljuttatni, hogy biztonság van, lezárult a járvány és nyugodtan vásárolhatnak.
Cseh Tibor azt a kiegészítést tette, hogy az óriási károkat valóban a rémhírterjesztés okozta. Ő maga a belföldi piacon nem érezte a fogyasztói hozzáállás megváltozását, azt hogy bármilyen elfordulás lenne a magyar hústermékektől.
Ellenben a külpiacokon azt vette észre akár Románia vagy Lengyelország, akár más nyugat-európai országok esetében, hogy azért jelentettek be nagyon gyorsan korlátozásokat és tilalmakat, hogy támogassák a saját termelőiket.
Egy közvetett hatást is említett: gabonatermesztőkhöz elmentek a kereskedők és azt mondták, hogy húszezer forinttal olcsóbban veszik meg a búzát, mert vírus van, és az egész magyar állattenyésztés csőbe fog menni. Ezeknek a magatartásoknak a tovagyűrűző hatásai tehát megjelentek a piacon, amihez nagyon komoly köze volt a közösségi médiának és egyes médiumoknak is.
