BUX 139495.62 1,36 %
OTP 44920 2,14 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Mi folyik a kutakon? Ilyen már nagyon régen történt

Mozgalmasan indult a 2025-ös év a magyar autósok számára, akik Donald Trump vámintézkedései, az OPEC váratlan termelésnövelése, valamint az emiatt jelentősen ingadozó olajárak hatásait egyaránt megérezték. Bár az év elején még adóemelések és a gyenge forint miatt emelkedtek az üzemanyagárak, a globális olajár hirtelen zuhanása és a dollár áprilisi gyengülése végül jelentős árcsökkenést hozott, május közepére 580-590 forint körüli árszinteken stabilizálódott a benzin és a gázolaj literenkénti ára is. A további kilátások azonban bizonytalanok, hiszen az olajpiac és a devizaárfolyam is rendkívül érzékenyen reagál a nemzetközi politikai és gazdasági változásokra.

2025. május 16. péntek, 10:02

Fotó: MTI / Soós Lajos
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Donald Trump amerikai elnök 2025 áprilisában újra élesítette a kereskedelmi vámháborút, ami jelentős hatást gyakorolt a globális üzemanyagpiacra.

A piac rendkívül érzékenyen reagált a bejelentésre: amikor Trump bejelentette az új vámokat, a Brent típusú olaj egy nap alatt 2,66 százalékkal, 72,3 dollárra esett. A befektetők ugyanis attól tartottak, hogy az Egyesült Államok és Kína közti vámháború visszaveti a világgazdaságot, csökkenti az üzemanyag iránti keresletet, és ezzel túlkínálatot okoz a piacon.

A világ legnagyobb olajfogyasztóinak számító két gazdaság konfliktusa miatt előtérbe került a recessziós félelem, és az olaj ára áprilisban négyéves mélypontra esett. Ennek hatását a magyar töltőállomásokon is megéreztük a tavasz folyamán.

Beszakadt az olajár

2025-ben az olajexportáló országok szervezete, az OPEC és szövetségesei (OPEC+) szintén nagyban befolyásolták a benzin és gázolaj árának alakulását. Az év elején a kartell még kitartott a korábbi kitermelés-csökkentések mellett – olyannyira, hogy még 2024 decemberében meghosszabbították a korlátozásokat 2025 első negyedévének végéig, és csak áprilistól terveztek fokozatos kitermelésnövelést.

Ennek megfelelően január közepére a Brent olaj hordónkénti ára 83 dollár közelébe emelkedett, ami augusztus óta a legmagasabb szint volt. A drágulást akkor az Oroszország elleni szankciók miatti kínálati aggodalmak fűtötték.

Ám a helyzet gyorsan megfordult: Trump új vámjai és a velük párhuzamos OPEC-döntések szinte sokkolták az olajpiacot.

Az OPEC+ ugyanis a várakozásokat meghaladva kezdte növelni a kitermelést. Április elején bejelentették, hogy májusban napi 411 ezer hordóval emelik a kitermelést – ez jócskán meghaladta az eredetileg tervezett ütemet, és elemzők szerint túlkínálatot okozhatott a piacon. Szaúd-Arábia és szövetségesei ezzel részben a renitens tagokat (például Irak, Kazahsztán) akarták fegyelmezni, részben pedig az amerikai palaolaj-termelőket próbálhatták megtörni.

Az OPEC szakértői szerint a Trump-tarifák miatti lassulás év közben napi 150 ezer hordóval kisebb keresletet eredményezhet a korábban vártnál.

Május elején a Brent 60 dollár körüli szintre zuhant, ami 2021 februárja óta a legalacsonyabb árszint.

Összességében a nemzetközi olajárak az év első hónapjaiban nagy utat jártak be: a januári csúcsoktól április közepéig több mint 13 százalékot estek, és egy év alatt közel 30 százalékos volt a visszaesés.

Fontos azonban kiemelni, hogy az Egyesült Államok és Kína ideiglenes megállapodás keretében 90 napra felfüggesztette a kölcsönös büntetővámok egy részét, ami azonnali piaci megkönnyebbülést hozott. A megegyezés fellendítette a keresleti kilátásokat, és az olaj ára 65 dollár környékére kapaszkodott vissza.

Fotó: Trading Economics

Hiába olcsóbb a kőolaj a világpiacon, a magyar autósok pénztárcájára az is hat, hogy éppen hogyan áll a dollár-forint jegyzés. 2025 elején a forint igencsak gyengélkedett: január első heteiben a dollár többször is 400 forint fölé erősödött a hazai fizetőeszközzel szemben, ami önmagában drágította az üzemanyag-importot.

A tavasz során azonban megváltozott a helyzet, áprilisban jelentősen erősödött a forint. A Trump-féle vámok körüli bizonytalanság a dollárt gyengítette: amikor az amerikai elnök ideiglenesen felfüggesztett néhány tervezett vámot, a dollár árfolyama 360 forintig esett. Ez a több mint 10 százalékos árfolyam-változás komoly könnyebbséget hozott a hazai üzemanyagárakban, ellensúlyozva a korábban drágító hatású adóemelést és egyéb tényezőket. 

Ilyen árakkal találkoztunk a kutakon

Azt is fontos kiemelni, hogy 2025 elején a hazai üzemanyagokat érintő jövedéki adó is emelkedett (inflációkövető adózás lépett életbe január 1-től). Ennek nyomán a benzin adótartalma literenként nagyjából 6 forinttal, a gázolajé körülbelül 5,8 forinttal nőtt, ami januárban a kutakon 8-10 forintos áremelkedést okozott.

Mindezen hatások következtében az év elején drágábban tankoltunk, mint 2024 végén: januárban a 95-ös benzin átlagára 630 Ft/liter körül alakult, a gázolajé pedig megközelítette a 650 Ft-ot.

Március végére azonban megfordult a trend. Április elején az év elejéhez képest érezhetően csökkentek az üzemanyagárak, a benzin és a gázolaj literenkénti ára tartósan 600 forint alá került.

Április második felében aztán némi korrekció következett. Trump több vámintézkedését felfüggesztette, amire az olajár is valamelyest magához tért – ez a hazai kutakon is megállította az áresést. Május közepére a 95-ös benzin és a dízel literje nagyjából 580-585 forintos szinten stabilizálódott.

[DIAGRAM-107]

Mit hozhat a folytatás?

Rengeteg jelenleg a bizonytalanság, mivel a globális olajpiac törékeny egyensúlya bármikor felborulhat, ha a kereskedelmi tárgyalások ismét zátonyra futnak vagy a geopolitikai feszültségek kiéleződnek.

Ugyanakkor a szakértők egy része úgy látja, hogy az év második felében már mérséklődhet a volatilitás.

Emellett az inflációkövető adó is beépült már az árakba, azonban a forint árfolyama továbbra is rizikófaktor: egy esetleges pénzpiaci hullámzás a hazai benzinárakat is mozgathatja.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet