A kormány elfogadta és kedden benyújtotta a 2026. évi költségvetési törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Kövér László házelnöknek adta át dokumentumot. A javaslatot bemutató sajtótájékoztatón, amelyről az Economx is részletesen beszámolt, a tárcavezető közölte: nem ért egyet azokkal a hírekkel, miszerint jövőre kevesebbet költene az állam az egészségügyre, mint eddig.
Nagy Márton szerint
a Költségvetési Tanács (KT) nem számolt jól, az ideihez képest 2026-ban 280 milliárd forinttal több jut majd egészségügyre.
A KT, amely véleményezte a jövő évi költségvetési törvény tervezetét,
- Varga Mihály jegybankelnökből,
- Windisch Lászlóból, az Állami Számvevőszék elnökéből,
- illetve Horváth Gáborból, a tanács elnökéből áll.
A Telex írásában felidézi, hogy az RTL rákérdezett Nagy Mártonnál, miszerint az egészségügyi kiadásokról szólva arra utal-e, hogy Varga Mihály és Windisch László nem tudják értelmezni a költségvetést. A nemzetgazdasági miniszter azt felelte, szerinte a KT nem adta össze az összes, egészségügyet érintő sort.
Ha szabad így mondani, igen, nem voltak elég alaposak, amikor az egészségügyről nyilatkoztak. Senki sem tévedhetetlen. Meg kell kérdezni a minisztériumot, mi segítünk
- fogalmazott Nagy Márton.
A KT, amely ugyan nem emelt alapvető kifogást a 2026-os büdzsé tervezete ellen, mégis komoly kockázatokra figyelmezteti a kormányt: gyenge növekedés, bizonytalan uniós pénzek, alacsony tartalék és a nemzetközi vámháború is boríthatja a számításokat. És úgy számolt, hogy az egészségügyi alap jövőre 1710 forintot kap, ami 9 százalékkal kevesebb, mint az idei összeg.
Nagy Márton szerint azonban az egészségügyre összességében többet költünk jövőre, mint eddig.
A 2026-os költségvetésről a tervek szerint június 16-án szavaz majd az Országgyűlés.
Az EU-s OECD-országok közül Magyarország költi a negyedik legkevesebbet az egészségügyre, a legfrissebb adatok szerint az egy főre jutó kiadás 746 ezer forint, szemben az EU-átlag 1 413 ezer forinttal.
