Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt egy hétfői sajtótájékoztatón, hogy a szerda reggel megjelenő első negyedéves GDP-adat esetében apró emelkedésre számítanak. Azt ugyanakkor elismerte, sem a hazai feldolgozóipar, sem a bázishatás, sem pedig a német gazdasági helyzet nem segített, miközben a vámháború akkora bizonytalanságot és káoszt okoz, hogy Nobel-díjat kaphat, aki megfejti a helyzetet.
A tárcavezető szerint az eddigi rózsaszín ködös tervek ellenére még nem jutottunk el a gödör aljára. Véleménye szerint ezt a statisztika szerint akkor érjük el, ha hó per hó alapon legalább két-három hónapon keresztül növekedést látunk. Az építőipar és a GDP esetében már elértük a gödör alját, azonban az ipar egészét tekintve és a külső kereslet esetében még nem tudni mikor padlózunk.
Ezzel összhangban az elemzők többsége is legfeljebb néhány tized százalékos éves növekedést valószínűsít január–márciusra.
A nemzetközi és hazai elemzői konszenzus már az év elején is jelezte, hogy a 2025-ös növekedés várhatóan elmarad a kormány eredeti prognózisától. Egy februári Reuters-felmérés szerint egyetlen megkérdezett közgazdász sem várta, hogy idén eléri a GDP-növekedés a korábban a kormányzat által megcélzott 3,4 százalékot. Ez is afelé mutat, hogy az első negyedévben is inkább mérsékelt, visszafogott teljesítmény jellemezhette a gazdaságot.
Kijöttünk a technikai recesszióból
A visszafogott előrejelzések hátterében többek között az áll, hogy a magyar gazdaság 2024-ben is csak minimális növekedést tudott felmutatni.
A tavalyi év egészében a GDP mindössze 0,5 százalékkal bővült.
2024 első negyedévében ugyan még 1 százalék feletti éves bővülést regisztráltak, az év közepétől azonban megtört a lendület. A magas infláció és a gyenge külső kereslet miatt 2024 második és harmadik negyedévében a gazdaság technikai recesszióba került (két egymást követő negyedévben zsugorodott a teljesítmény).
Az év vége felé mutatkoztak a fordulat jelei: 2024 utolsó negyedévében a KSH adatai szerint a GDP teljesítménye már 0,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, ami elegendő volt ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a technikai értelemben vett recesszióból.
[DIAGRAM-75]
2024 utolsó hónapjaiban is azonban számos ágazat – például a mezőgazdaság, az ipar és az építőipar – éves alapon visszaesést mutatott, így a GDP bővülését a háztartások fogyasztása és a nettó export tudta pozitívban tartani. Az év végi szerény javuláshoz hozzájárult, hogy a korábban rekordmagas infláció üteme mérséklődött, ennek köszönhetően a kiskereskedelmi forgalom fokozatos élénkülésnek indult.
[DIAGRAM-76]
Ezek a várakozások
Kormányzati részről az elmúlt hónapokban vegyes üzenetek hangzottak el a kilátásokról. Miután a friss adatok igazolták, hogy a gazdaság 2024 végén kikerült a recesszióból, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter optimista hangvételben beszélt a fordulatról.
Január végén a miniszter még úgy fogalmazott, hogy „itt a fordulat, a magyar gazdaság idén nagyobb növekedési pályára vált”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter februárban azonban már arról beszélt, hogy 2025-ben reálisan csak 2-3 százalék közötti GDP-bővülés várható, szemben a költségvetésben eredetileg szereplő 3,4 százalékkal. Ezt követően a kormány hivatalosan is módosította az idei előrejelzését: Nagy Márton március végi bejelentése szerint az idei növekedési várakozást 2,5 százalékra vágták vissza. A döntést azzal indokolták, hogy több kockázat is lassíthatja a fellendülést, beleértve a legfontosabb exportpiacunk, Németország gyengélkedését.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői szintén úgy vélik, hogy a GDP csak fokozatosan gyorsulhat fel: előrejelzésük szerint 2025-ben a növekedés visszatérhet a hosszú távú trendhez, de várhatóan csak 1,9–2,9 százalék közötti sávban lesz. Ennek feltétele, hogy a második félévben több nagy ipari beruházás is termelésbe álljon. 2026-ban 3,7-4,7 százalékos, míg 2027-ben 2,8-3,8 százalékos GDP bővülési ütemet vár az MNB stábja.
A CIB Bank szakértőinek várakozása szerint az év első három hónapjában erős gyorsulást biztos nem mutat a GDP statisztika. A havi gyakoriságú adatok alapján a fogyasztás jelenthette a motort, míg termelési oldalon az ipar és az építőipar hozzájárulása negatív lehetett.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek úgy fogalmazott, hogy „szolid, negyedéves alapon 0,5 százalék körüli bővüléssel számolhatunk”.
Az MBH Bank Elemzési Centrumának elemzőinek várakozása szerint 0,4 százalékkal nőhetett a magyar gazdaság, mind az előző évhez, mind az előző negyedévhez képest.
Emlékeztetnek, hogy az első negyedévben az ipar és az építőipar teljesítménye is gyenge volt éves összehasonlításban, ami a reál-GDP növekedést is lejjebb húzhatta. Felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása járult hozzá leginkább az éves alapú növekedéshez, míg a beruházások és a nettó export negatívan hatott arra.
Felhívták rá a figyelmet, hogy a statisztikai hivatal egyelőre csak az előzetes adatokat közli, így a termelési és felhasználási oldal pontos növekedési hozzájárulásait nem tudjuk meg.
Fenntartják azt a prognózisukat, hogy év végéig fokozatosan emelkedő növekedési számokat láthatunk, a kormányzati fogyasztásélénkítő lépések és a korábbi beruházások termőre fordulásának révén. 2025-re jelenleg 2,0 százalékos növekedéssel számolnak.
Eppich Győző, az OTP Bank makroelemzőjének várakozása szerint az első negyedévben a gazdasági növekedés enyhén tovább, 0,5-0,6 százalékra gyorsulhatott a negyedik negyedéves 0,4 százalékhoz képest. A piaci konszenzus ennél visszafogottabb teljesítményre, a negyedik negyedévivel megegyező 0,4 százalékos növekedésre számít.
Az elemző szerint a növekedés felpörgése az első negyedévben egyelőre nem túl meggyőző, bár ebben szerepe lehet annak, hogy a tavalyi év szökőév volt, ami részben magyarázhatja a gyengén alakuló februári konjunktúra adatokat.
A lassú fellendülést mutató adatok mellett egyelőre a bizalmi indikátorok alakulása sem utal erős fellendülésre.
A lakossági állampapírokra járó év eleji óriási kamatkifizetések ellenére gyengén alakuló lakossági megtakarítások a reáljövedelem lassulására utalnak, ami lefelé mutató kockázatot jelenthet az idei év legfontosabb növekedési motorjának várt lakossági fogyasztás növekedésére vonatkozóan. Emellett pedig a vámháború és a száj- és körömfájás járvány is a lefelé mutató kockázatok közé sorolható. A jelentős német fiskális élénkítés, illetve a feldolgozóiparban várt új termelési kapacitások hatása inkább csak 2026-ban jelentkezhet.
Mindezek miatt az idei GDP-növekedés 1,5 százalékos lehet, azonban az egyelőre nehezen előrelátható kimenetelű vámháború okozta bizonytalanság miatt továbbra is erősek a lefelé mutató kockázatok.
