Donald Trump amerikai elnök „felszabadítás napi vámokat” jelentett be szerdán, olyan vámokat, amelyek teljesen átírhatják a világkereskedelmet. Az első reakciók alapján egy jól megtervezett, „okos” intézkedésről van szó:
- az elnökségét a Mexikói-öböl átnevezésével kezdő elnök – biztos ami biztos alapon – vámokkal sújtott több lakatlan szigetet is;
- a közgazdászok között terjed a közösségi médiában egy lehetséges „megfejtés”, hogy miért pont ezeket a számokat „dobta a gép” Trump vámtábláira: úgy tűnik, hogy fogták az adott országgal szembeni kereskedelmi hiány mértékét, és azt elosztották az ország USA felé irányuló exportjával; a kapott értéket megfelezték, és voilà, táblára vele!
- aztán a Kínából importált árukat 34 százalékos vámmal sújtják – itt sokan egyszerű emelésre gondolhattak első körben, hiszen Kínával szemben korábban 20 százalékos vámokat vezetett be az új amerikai adminisztráció; igen ám, de a Fehér Háznak kellett ezt is a CNBC kérdésére tisztáznia: a kínai termékekre korábban kivetett 20 százalékos vám is érvényben marad, tehát Kína estében a vám 34+20 százalék lesz, azaz 54 százalékra emelkednek azok.
Az intézkedés értelmében április 5-től kezdődően minden importált termékre 10 százalékos általános vámot vetnek ki, míg bizonyos országok esetében ennél magasabb, úgynevezett „viszonossági” vámokat alkalmaznak – például Kína esetében ez a fentebb már részletezett 34+20 százalék lesz, az Európai Unióból érkező termékekre – azaz Magyarországról is – pedig 20 százalékos vámot jelent.
Az amerikai kormányzat indoklása szerint ezek az intézkedések „az Egyesült Államok gazdasági függetlenségének visszaállítását és a hazai ipar fellendítését célozzák”. Ugyanakkor számos közgazdász és piaci elemző aggodalmát fejezte ki a lépések miatt: ezek végső soron növelni fogják a fogyasztói árakat, fűtik majd az inflációt.
Mit érez mindebből majd Magyarország?
Az amerikai-magyar kereskedelmi kapcsolatok súlyát jól illusztrálja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Amcham (Amerikai Kereskedelmi Kamara) üzleti fórumán tartott előadása:
Az Egyesült Államok Magyarország egyik legnagyobb árukereskedelmi partnere, a szolgáltatások külkereskedelmében a 2. legfontosabb szereplő, emellett hazánk 3. legnagyobb befektetője, hiszen a mintegy 100 milliárd eurós FDI-állomány nagyságrendileg 10 százaléka köthető az USA-hoz. Az olyan nagymúltú amerikai cégek pedig, mint például a General Electric, a Coca-Cola, a Flextronics, a Jabil Circuit, a Morgan Stanley, több mint 21 ezer család megélhetését biztosítják, azaz az amerikai cégek szerepe a magyar gazdaságban és annak teljesítményében kimagasló.
A statisztikai adatok alapján Magyarország és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt években folyamatosan fejlődtek: 2023-ban már a 8 milliárdhoz közelített Magyarország az USA-ba irányuló exportja, míg az amerikai import értéke majdnem elérte a 3 milliárd dollárt. Ez azt jelenti, hogy Magyarország külkereskedelmi mérlege az Egyesült Államokkal szemben pozitív, azaz exportunk meghaladja az importot.
A főbb exportált termékek közé tartoznak a járművek, elektronikai berendezések és gépek.
Árnyalja a képet, hogy exportunk háromnegyede az EU-ba megy, és csak kevesebb mint 5 százaléka megy az Egyesült Államokba.
A szolgáltatás-külkereskedelmet nézve kicsit már más a helyzet: 2024 utolsó negyedévében szolgáltatásexportunk 64, -importunk 74 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le. Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország volt, mely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból, a második helyet az Egyesült Államok (8,1 százalék), a harmadikat Ausztria (7,1 százalék) foglalta el.
A vámok lehetséges hatásai Magyarországra
Az új amerikai vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz Magyarország gazdaságára: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb (márciusi) inflációs jelentésében azt írja, hogy
Magyarország teljes kibocsátásának körülbelül 2 százaléka irányul közvetlenül az USA-ba.
Ha figyelembe vesszük a termelési láncokon keresztül megvalósuló közvetett exportot is, ez az arány további 1 százalékponttal emelkedik, így összesen a GDP 2,9 százalékát érinti. Ez az érték kissé meghaladja az Európai Unió 2,5 százalékos átlagát, és Magyarországot a hetedik leginkább érintett tagállammá teszi.
A jelentés továbbá rámutat arra is, hogy a vámok nemcsak közvetlenül, hanem a beszállítói láncokon keresztül közvetve is hatással lehetnek a magyar gazdaságra – különösen a német, kínai, mexikói és kanadai kereskedelmi kapcsolatok révén csökkenhet a kereslet a magyar exportőrök termékei iránt. Ez a jelenség különösen az autóipart és az elektronikai szektort érintheti érzékenyen, mivel ezek az ágazatok szoros kapcsolatban állnak a nemzetközi beszállítói hálózatokkal.
Orbán Viktor miniszterelnök egyébként 2025 márciusában, az MKIK gazdasági évnyitóján jelentette be, hogy Magyarország és az Egyesült Államok egy gazdasági együttműködési csomag megkötésére készül: ez az egyezmény segíthet Magyarországnak abban, hogy minimalizálja az amerikai vámok negatív hatásait, és biztosítsa a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok stabilitását – erről azonban újabb hírek egyelőre nem érkeztek.
Összességében a legfontosabb hatásai Trump vámjainak nem is feltétlen az lesz, hogy Magyarországot hány százalékos vámmal sújtotta, hanem sokkal inkább az, hogyan reagálnak rá a többiek: ha jönnek szép sorban a „viszontvámok”, nem lesz tárgyalás és megegyezés, kiéleződik majd a kereskedelmi háború, és lényegében körülbelül száz évet ugrunk majd vissza a világkereskedelemben...
