Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ADP National Employment Report, amely az Egyesült Államok munkaerőpiacának állapotának kulcsfontosságú mutatója, a vártnál erősebb növekedést mutatott ki a nem mezőgazdasági magánfoglalkoztatásban.
A jelentés szerint az Egyesült Államok magánszektora 183 000 munkahelyet teremtett az elmúlt hónapban.
Ez a szám jelentősen felülmúlta a várakozásokat, ami egyértelműen a munkaerőpiac erőteljes bővülését mutatja. Az ADP-jelentés, amely 400 000 amerikai cég bérszámfejtési adatain alapul - a kormány hivatalos számainak közlése előtt - általában megbízható előfutárának tekinthető. Habár a tényleges adatok csak pénteken látnak napvilágot, az ADP-jelentést a közgazdászok és a befektetők nagy figyelemmel kísérik, hiszen általában jelentős hatással van a piaci hangulatra.
A vártnál nagyobb növekedés valószínűleg megerősíti az amerikai gazdaságba vetett bizalmat,
és potenciálisan erősítheti az amerikai dollárt - és ez általában nem jó a forintnak.
Fontos azonban megjegyezni, hogy bár az ADP-jelentés sokat nyom a latban, nem az egyetlen mérőszáma az Egyesült Államok munkaerőpiacának, bár a többiek is emelkedő számokat prognosztizálnak:
- A FactSet konszenzusos becslései azt jósolják, hogy az Egyesült Államok gazdasága 170 000 új munkahelyet teremtett januárban.
- A Goldman Sachs közgazdászai pedig 190 000 új állásra számítanak a hónapban, az elbocsátások alacsony ütemére és a munkaerő-piaci adatok erősödésre hivatkozva.
A pozitív előjelek viszont megnövelik a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mozgásterét, legalábbis abban a tekintetben, hogy tovább hűtse a kamatcsökkentésekkel kapcsolatos korábbi várakozásokat.
A Fed is visszabújhat a barlangba
A Fednél tehát jegelhetik a fordulatot, pláne, hogy az infláció ragadósnak tűnik, az új washingtoni gazdaságpolitikára pedig továbbra is a kiszámíthatatlan a legjobb jelző.
Az elemzők többsége csak márciusban vagy júniusban számol újabb kamatcsökkentéssel - ha egyáltalán napirendre kerül. A piaci konszenzus inkább az, hogy a Fed tavasszal még bizonyosan nem fog tisztán látni.
Az amerikai kormányzat - bár szívesen látna egy ilyen fordulatot, arra mégsem ragadtatja magát, hogy direktben nyomást gyakoroljon a Fed-re, ám azt Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a minap már leszögezte hogy a Trump-kormányzat kifejezett célja a gazdaság hitelfelvételi költségeinek csökkentése - például a 10 éves kincstárjegy hozamának csökkentésével. Hogy ezt a gazdasági környezetben sikerül-e végig vinni, az azért messze nem egyértelmű, habár ám bizonyos szektoroknak kifejezetten jót tenne:
a csökkenő 10 éves állampapír-hozam ugyanis hitelfelvételre és befektetésre ösztönözhet, és növelheti a kockázatvállalási hajlandóságot a gazdaságban és a pénzügyi piacokon - legalábbis elméletben.
Az új pénzügyi adminisztráció ugyanis a hatalmas költségvetési hiányt a kiadások csökkentésével akarná orvosolni. A deficitcsökkentés kevesebb kötvénykínálatot, magasabb kötvényárakat és alacsonyabb hozamokat jelentene, ráadásul a kiadások bármilyen csökkentése pont, hogy ellenkező hatást vált ki, azaz destabilizálhatja a kockázati eszközöket, ideértve olyan kriptovalutákat is, mint a bitcoin.
Az amerikai makroadatok mellett legalább ilyen lényeges szempont, hogy mit generálnak a Trump-vámok - aminek nagy részéből Donald Trump egyelőre visszatáncolt - és ennek megfelelően az árfolyamok is ide-oda ugráltak. Még úgy is, hogy a piac vélhetőleg már előre beárazhatta a forgatókönyvet - nem véletlenül értékelődött le a mexikói peso sem.
Gyenge dollár vs. magas vám - szinte lehetetlen küldetés
Inkább az a furcsa - vagy inkább vicces, hogy az új adminisztráció erős emberei továbbra is az erős dollárra panaszkodnak, mondván, a gazdaság versenyképességét számos ponton csökkenti.
„Pedig a vámok belengetésével pont ők okozták a dollár erejét. Nehéz lesz gyenge dollárt és a kereskedelmi partnerekkel szemben magas vámokat fenntartani, vagy hát inkább lehetetlen, de hajrá, majd megküzdenek egymással a felek" – írta Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója legújabb jegyzetében.
Legalább kiderül, hogy a vámokkal történő fenyegetés tárgyalási alap vagy valódi szándék valójában
– teszi hozzá, kiemelve, hogy a piac meglehetősen érzékenyen reagál a vámok potenciális létére vagy épp hiányára, és így van európai tekintetben is.
Dörzsölhetik a kezüket a mediterrán országok
A szerző szerint a kereskedelmi csatározás kimenetele még nem világos,
ám a gyenge euró jó eséllyel valamennyire velünk fog maradni.
Úgy véli, ez javítja az eurózóna versenyképességét, ráadásként a szolgáltatási szektor, ami számos európai ország gazdaságának a gerincét adja, nehezebben sújtható vámokkal. Az európai turizmus és az ebben érdekelt déli államok nettó haszonélvezői lehetnek a gyenge eurónak, miközben a vámok negatív hatásai tekintetében jóval kisebb a kitettségük, mint a feldolgozóipari exportban érdekelt Németországnak. Ilyen nevető harmadik lehet például az egyik legolcsóbb részvénypiaccal rendelkező Görögország.
