Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár jelentős javulás tapasztalható az inflációs érzet terén, ennek dacára a magyarok még mindig drámai arányban érzik a saját bőrükön az áremelkedést – derül ki a legfrissebb K&H-felmérésből.
Azt írják, a júliustól október végéig tartó négy hónapos időszakban 3-4,1 százalékos áremelkedést mért éves szinten a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), miközben 2023 azonos hónapjaiban 9,9-17,6 százalékos volt a drágulás.
Az infláció tempójának lassulását érzi a lakosság is, legalábbis a középkorúak
– állapították meg.
A megkérdezettek közül idén kevesebben tapasztaltak kiemelkedő élelmiszer-drágulást, ám több vizsgált kategóriában nem ilyen kedvező az eredmény.
- Az élelmiszerekkel kapcsolatban a válaszadók 78 százaléka számolt be kifejezetten jelentős áremelkedésről, ami ugyan még mindig a legmagasabb érték a többi kategóriához képest, de tavaly még 92 százalékuk látta így a helyzetet, így ahhoz képest jelentős a javulás.
- A második helyre a szórakozóhelyek, éttermek kerültek, ahol a második legtöbben tapasztaltak nagymértékű áremelkedést: a harmadik negyedévben a válaszadók 66 százaléka számolt be komolyabb drágulásról, ami azonban szintén elmarad az egy évvel korábbi 75 százalékos aránytól.
- A gyerekekkel kapcsolatos kiadásoknál 57 százalék tapasztalt számottevő áremelkedést, míg egy évvel ezelőtt ez 64 százalékukra volt igaz.
- A lakhatási költségeknél 54, a közlekedési kiadásoknál 48 százalék beszélt tetemesebb drágulásról, szemben a 2023 harmadik negyedévében mért 66 és 67 százalékkal.
- A ruházati cikkek esetében kimagasló áremelkedést 58 százalék tapasztalt, ez megegyezik a korábbi negyedévek adataival.
- A szolgáltatások díjánál most 55 százalék látott növekedést, ami lényegében stagnálást, vagyis hibahatáron belüli eltérést jelent a tavalyi 57 százalékos szinttel összevetve.
A közleményben idézett K&H biztos jövő kutatás célja negyedévente bemutatni a 30-59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat, főként az anyagi helyzet megítélésére fókuszálva. A megkérdezettek száma 500 fő.
