Ugyan a gazdasági kabinet júliusban emelte meg a tranzakciós illetékek után fizetendő díjat, jogszabályi kikötés miatt azt egészen 2024. december 31-ig nem lehet az ügyfelekre hárítani.
Ez a dátum vészesen közeleg, januártól pedig már jócskán megemelkednek a tranzakciók utáni illetékek, ugyanakkor a bank kedvezményekkel igyekszik tompítani a díjakat.
Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese az Indexnek arról beszélt, hogy különösen hátrányos helyzetbe hozza a magyar bankokat a hazai tranzakciós illeték, ami szerinte a világon egyedülálló. Ezzel az illetékkel szemben óriási előnyük lehet az olyan fintechszolgáltatóknak, mint például a másfél milliós magyar bázist számláló Revolut.
Bencsik egyenesen úgy fogalmazott, hogy ez a kormányzati lépés olyan, mintha a Revolut találta volna ki, ugyanis a nemzetközi bankok és a külföldi techcégek könnyedén ki tudják ezt a terhet kerülni, addig a hazai pénzintézeteknek ez komoly versenyhátrányt jelent.
Arról is beszélt, hogy a Revolut is fizet tranzakciós illetéket a magyar költségvetésbe, azonban azt nem hárítják át az ügyfelekre. Többek között emiatt a fintechszolgáltatások vonzónak is tűnhetnek, azonban a felügyeleti kontroll hiánya egyénileg és rendszerszinten is kockázatokat rejthet magában.
Kitért arra is, hogy az Európai Központi Bank bejelentette: 2025 novemberében érkezhet a digitális euró.
A vezérigazgató-helyettes szerint ez az innováció teljesen átalakíthatja az európai bankrendszer működését, és nem veszélytelen, főként, hogy az EKB nem készített átfogó hatástanulmányt arról, milyen következményekkel járhat a bevezetése.
Szerinte jellemzően a látra szóló betéteknek egy része, adott esetben jelentős része átkerülhet digitális jegybankpénzbe, ami nem csekély jövedelemtranszfer a kereskedelmi bankoktól a jegybankba, mivel egy eurozónában működő lakossági banknak valószínűleg a legnagyobb profitot termelő terméke a látra szóló betét, amelyen jellemzően nincs vagy kicsi a kamat.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.
