BUX 139491.25 1,36 %
OTP 44860 2,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megrohamozták a magyarok a bankokat: óriási az érdeklődés a lakáshitelek iránt

Már 2024 első félévében több lakáshitelt vett fel a lakosság, mint a tavalyi évben összesen.

2024. július 17. szerda, 20:35

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Hatalmas növekedést mutat a magyar lakáshitelpiac 2024 első felében. A Bankmonitor szakértőinek becslése szerint júniusban a szerződések volumene átlépte a 130 milliárd Ft-ot és ezzel az első félévi lakáshitel volumen már közel 10 százalékkal meg is haladja a 2023-as év egészében felvett lakáshitelek összegét. 

A közlemény szerint viszonylag ritkán fordul elő, hogy fél év alatt egy teljes évnyi hitelfelvétel megvalósuljon, sőt annál közel 10 százalékkal több is.

A növekedés hátterében az alábbi tényezők húzódnak meg:

  • a 2023-as év a recessziós környezet és a még jelenlévő inflációs problémák, valamint reálbér csökkenés miatt egy hatalmas visszaesés hozó év volt a lakáshitelpiacon;
  • 2024 elejére a lakáshitelkamatok 2,5-3,5 százalékkal lettek alacsonyabbak a 2023 elején jellemző szinthez képest, mely az újonnan felvett hitelek havi törlesztő részletében 17-23 százalékos csökkenést eredményezett;
  • 2024 januárjától érhető el az új támogatott hitelkonstrukció, a CSOK Plusz, mely a korábbinál kevesebb jogosult számára, de magasabb elérhető hitelösszeget eredményez (maximum 50 millió Ft);
  • a CSOK Plusz mára a teljes lakáshitelfelvétel 25-30 százalékát adja;
  • 2023-ban a korábbi 44 százalékos átlagszintről 32 százalékra esett a lakásvásárláshoz hitelt felvevők aránya, 2024-ben így jelentős arányban megjelenhettek a korábban elhalasztott, hitellel finanszírozott vásárlások is;
  • a 2023 végén megindult és 2024 elején folytatódó reálbérnövekedés egyértelműen pozitívan hatott a hitelfelvételekre.

Júniusban viszont már mind az ingatlanpiaci tranzakciók száma, mind a lakáshitelkereslet mérséklődés jeleit mutatta.

Júliusban és augusztusban így a második negyedévben jellemző 127 milliárd Ft-os havi átlagos lakáshitel volumen 100 milliárd Ft körüli értékre mérséklődhet.

Fogyasztói bizalom szempontjából további enyhe javulást és változatlan lakáshitelkamatokat feltételezve 2024-et 1200 milliárd Ft körüli volumennel zárhatja a lakáshitelpiac. Ez az érték megfelel a magyar lakáshitelpiac 2022-es teljesítményének, mely azonban egy egyszeri 300 milliárd Ft-os extra tételt is tartalmazott az MNB által létrehozott Zöld Otthon Program keretében kihelyezett, maximum 2,5 százalékos lakáshitelek miatt. A magyar lakáshitelpiac csúcsa 2021-ben 1303 milliárd Ft-os összesített szerződési érték volt. A 2024-ben várható 1200 milliárd Ft-os piac 34 százalékkal elmarad reálértéken a 2021-es csúcstól.

Az MNB és az Eurostat adatai alapján a magyar lakosság egy főre jutó lakáshitel tartozása 2024 februárjában 18 ezer euró értékkel az EU-ban a legalacsonyabb volt, mindösszesen az EU átlag (124 ezer EUR) 15 százaléka, de még a román 59 ezer euró értéknek is kevesebb, mint a harmada.

A lakásvásárlást tervezők számára ma 6,7 százalékos átlagos lakáshitelkamat található a bankok kínálatban.

20 millió Ft-os jellemző hitelértékkel és 20 éves futamidővel számolva mindez 152 ezer Ft-os havi törlesztőrészletet jelent.

Megkeresve a legjobb standard banki lakáshitel ajánlatot (350 ezer Ft átlagos, medián bér mellett) 6,3 százalékos kamatszinttel találkozhatunk, mely ugyanazon hitelértékre vetítve 147 700 Ft-os havi törlesztőt jelent.

Olcsóbb személyi kölcsön, drágább lakáshitel - így léptek a nagybankok
Kedvezőbbé tette személyi kölcsönének kamatait az MBH, az OTP viszont a kamatplafon fölé drágította a lakáshiteleit.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet