Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A két egyetem kutatói egy olyan módszert dolgoztak ki, amellyel a jelenleg elterjedt vizsgálatoknál gyorsabban, kevesebb előkészítéssel és jóval kevesebb vegyszerrel állapítható meg a méz eredetisége.
A kutatók célja közt az szerepelt, hogy az új elemzési módszerekkel valamennyi, a méz manipulálására használt eljárást pontosabban mutassanak ki, és így igazolhassák annak botanikai vagy földrajzi eredetét, illetve a hamisítás vagy a túlmelegítés tényét.
A kutatók két analitikai módszert alkalmaztak: az egyik az emberi ízlelés szimulálásából adódó elektronikus nyelv, a másik pedig a közeli infravörös spektroszkópia (NIRS).
A kísérlet során három különböző mézfajtát eltérő időre és hőmérsékletűre melegítettek, majd összegezték az így kapott adatokat.
A két módszert önmagában alkalmazva is képesek voltak a kutatók a két mézfajta esetében elkülöníteni egymástól a hevített és a referenciamézet, kombinálva őket azonban 98 százalék feletti pontossággal voltak képesek a hevített mintákat beazonosítani.
A két módszer alkalmazásával a cukorsziruppal kevert mézeket is pontosabban lehet azonosítani. Ugyanakkor a technika érzékenysége a gyakorlatban szirupfajtánként eltérő, így egyes típusok nehezebben kimutathatók. További nehézséget jelent az is, hogy a méz fő paraméterein alapuló, valamint az érzékszervi vizsgálat többsége csak a nagyobb, jellemzően 10 százalék feletti eltéréseket képes kimutatni − írja közleményében a Semmelweis Egyetem.
A méz jelenleg az egyik leggyakrabban hamisított élelmiszer a világon. Legtöbbször cukorsziruppal hamisítják, melyet közvetlenül a mézbe kevernek vagy a gyűjtési időszakban a méheket etetik vele.
Egy másik, indirekt hamisítási forma a hevítés, amikor a mézet a szabályozottnál nagyobb hőmérsékleten melegítik, illetve tárolják, ami ugyan felgyorsítja a méz cseppfolyóssá tételét, azonban jelentősen roncsolja annak összetételét.
