A termelői árindex az egy évvel ezelőtti +43 százalékos
csúcsáról zuhant -2,5 százalékra. Ehhez foghatót nem láttunk még a hazai
statisztika történetében, bár a tavalyi felfutás is rekordot jelentett – mondta
a szakértő.
A termelői és a lakossági infláció közötti legfontosabb
hasonlóság most a bázishatások működése: ahogy a fogyasztói árindexben, úgy a
termelői árindexben is ezek érvényesülnek most, egyre lejjebb szorítva
mindkettőt.
A termelői árindex idei csökkenése mögötti két legfontosabb tényező az energiaárak esése és a forint euróval szembeni erősödése.
Kérdés, hogy ezek meddig tartanak ki.
Ha a globális energiaárakra az egyik legkorábban reagáló amerikai termelői árindexet nézzük, akkor az látható, hogy az az utóbbi két hónapban máris emelkedésnek indult, a nyersolaj árának emelkedésével párhuzamosan, de nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a holland tőzsdei gázár a június eleji 23 EUR/MWh árfolyamról október végére 51 EUR/MWh közelébe emelkedett
– tette hozzá.
A mostani csökkenés az éves bázisú termelői árakban még
folytatódhat (az exportárak által vezérelve) a következő hónapokban, az ezt
követő időszakban azonban a bázishatások kifutása, valamint a nemzetközi
tendenciák begyűrűzése miatt már nem várható további érdemi csökkenés – mutat rá az igazgató.
Mindez a fogyasztói árindex szempontjából is fontos, ugyanis előbb-utóbb megszűnik az ebből fakadó leszorító erő, ami a kiskereskedelmi árakra hatással lesz. Ez is megalapozza azt a várakozásunkat, hogy jövőre az infláció csökkenése elnyújtott és lassú lesz, ami nagymértékben meghatározza majd a monetáris politika mozgásterét
– magyarázta Kiss Péter.
