BUX 139720.72 0,07 %
OTP 45900 -0,15 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Évente annyi új daganatos beteget regisztrálnak, mint ahányan Szolnokon élnek

Az ősz a rákmegelőzés hónapja, Magyarországon évente egy Szarvas méretű város lakossága veszti életét daganatos megbetegedés miatt, de a rákkockázat tesztekkel kiszűrhető.

2023. október 15. vasárnap, 10:37

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az ősz a daganatos megbetegedésekre való figyelemfelhívás, a megelőzési, szűrési lehetőségek tudatosításának időszaka. Szeptember a petefészekrák-tudatosság hónapja, októberben a mellrák elleni küzdelem van a fókuszban, novemberben pedig a prosztatarákról és a hasnyálmirigyrákról szólnak a felhívások.

Magyarországon évente több mint 70 ezer új megbetegedést regisztrálnak, ez körülbelül Szolnok lakosságának felel meg, ahol 71 ezren élnek. És statisztikai adatok szerint évente 16-17 ezer embert halála vezethető vissza a rosszindulatú daganatos megbetegedésekre, ez pedig annyi áldozatot jelent, mint ahányan Szarvason laknak. 

rákbetegségek sokféle ok miatt alakulhatnak ki, de az emlőrák, petefészekrák, prosztatarák és a hasnyálmirigyrák is azok közé a daganatos betegségek közé tartozik, melyek kialakulásánál az örökölt génállomány is nagyon meghatározó.

A tudomány fejlődésének köszönhetően azonban ezeket a kockázatokat már egy úgynevezett proaktív teszttel ki lehet szűrni.

Fontosak a szűrővizsgálatok

Hazánkban évente mintegy 8000 új mellrákos megbetegedést diagnosztizálnak. A nők 7- 10 százaléka érintett általa, elsősorban a 40 év fölötti korosztályok.

Drámaian nőtt a mellrákkal diagnosztizált fiatal, 50 év alattiak száma Magyarországon, 30 százalékkal több emlődaganatos beteget diagnosztizáltak 2011 és 2019 között Magyarországon - erről itt írtunk bővebben.

Az emlőrák, ugyanúgy, mint minden ráktípus, genetikailag is öröklődhet. Az emlődaganatok mintegy 7 százalékánál bizonyított az öröklődés szerepe, a BRCA1 vagy a BRCA2 gén születéstől fogva fennálló mutációja. Ez a mutáció nemcsak örökletes lehet, hanem az idő múlásával is kialakulhat környezeti vagy más károsító hatásokra, akár véletlenszerűen is. A BRCA mutáció nemcsak az emlőrák, hanem a petefészekrák kockázatát is növeli.

A prosztatarák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál. Hazánkban évente mintegy 4 ezer, jellemzően 50 éves kor feletti, új beteget regisztrálnak, és mintegy 1300 férfi halálát okozza.

Kialakulhat genetikai vagy hormonális okok miatt, de életmódbeli tényezők is kiválthatják. A genetikai tényezők olyannyira fontosak, hogy a prosztatarákos betegek vér szerinti férfirokonainál kétszer gyakoribbak a prosztatarákos megbetegedések. Kettő vagy több prosztatarák által érintett szülő vagy testvér esetében ezen rizikó akár 5-10-szeresére is emelkedhet.

Évente 1300-1500 új petefészekrák megbetegedést regisztrálnak évente hazánkban, ez a nőknél a hatodik leggyakoribb rosszindulatú elváltozás. Az idősebb nőknél gyakoribb a betegség kialakulása, mint a fiatalabbaknál; átlagosan a 60. életév környékén jellemző a megjelenése. A betegséget kiváltó okok többnyire ismeretlenek, de az esetek 5 -10 százalékban a petefészekrák kialakulása genetikai változásokra vezethető vissza.

A hasnyálmirigyrák a mai napig a legtitokzatosabb és legfélelmetesebb rákfajta, aminek gyógyítása szinte lehetetlennek tűnik. Hasnyálmirigyrákban hunyt el Esterházy Péter, Steve Jobs és Patrick Swayze is. A legfontosabb kockázati tényező az életkor, mivel a hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, de a megbetegedések 10-15 százaléknál bizonyítható a családi halmozódás.

Koncsek Rita
Koncsek Rita
Újságíró
Több mint harminc éve dolgozik a médiában. Pályafutását a Nap-TV-nél kezdte, majd 14 éven át a közszolgálati televízióban, a Szabadság téren dolgozott, ahol segédszerkesztőként, szerkesztőként és a Híradó riportereként is tájékoztatta a napi eseményekről a nézőket. Gyermeke születése után az online médiában és a nyomtatott sajtóban jelentek meg cikkei. A 2000-es évek elején részt vett a hirado.hu elindításában, majd gazdasági újságíróként dolgozott a Figyelő, az Origo és a Világgazdaság szerkesztőségeiben is. Pályája során konferenciákon is rendszeresen vezetett kerekasztal-beszélgetéseket. Munkájában kiemelten fontosnak tartja a hiteles, pontos és közérthető tájékoztatást. Jelenleg elsősorban egészségügyi és oktatási témákkal foglalkozik.

Ez is érdekelhet