Dúskál az aranyban Magyarország, 38. helyen vagyunk a világranglistán

Az eurózónában (beleértve az EKB-t is) közel 11 ezer tonna aranytartalék állt rendelkezésre idén márciusban (a világ aranytartalékának 30 százaléka).

Míg 2000 és 2009 között csökkent a jegybankok aranytartaléka (mélyponton 30 ezer tonna alatt is járt a tartalék), tehát eladták a központi bankok a tartalékolt aranyat, addig 2009-ben (a globális gazdasági és pénzügyi válság hatására) fordulat következett be.

Most szólunk, hamarosan kiadós aranydrágulás következhet

Szűk sávba került az arany ára az utóbbi időben, ugyanakkor egy olyan jellegzetes formáció alakult ki az árfolyamgörbén, amely gyakran nagy emelkedést jelez előre. Bővebben>>>

A jegybankok fordulata az arany felé

A jegybankok 2009-től aranyvásárlásra tértek át és azóta folyamatosan növekszik a világ jegybankjainak aranytartaléka. Magyarországon 2018-ig igen alacsony, 3 tonna volt összességében az aranytartalék, majd az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva döntött

hazánk aranytartalékának megtízszerezéséről (2018 negyedik negyedév: 31,5 tonna), 2021 elején pedig 94,45 tonnára növeléséről.

Az Oeconomus definíciója szerint a jegybanki aranytartalék fizikai formában történő aranyvásárlást jelent, melyet az adott ország központi bankja raktároz el belföldön és/vagy külföldön.

Az 1800-as évek végén, 1900-as évek elején – egészen az első világháborúig – az úgynevezett aranystandard rendszer működött a világgazdaságban, ahol a fizetőeszközök fedezetét a jegybanki aranymennyiség (tartalék) adta. Ebben a korszakban tehát fontos szerepet játszott a jegybanki aranytartalék, mivel csak akkora mennyiségű pénzt bocsáthattak ki az országok, amennyire volt aranyfedezet. A mai korban ugyanakkor már nem az arany adja a fedezetet a kibocsátott bankjegyeknek és érméknek, a világ fizetőeszközei nem válthatók át aranyra.

Biztonsági aranytartalék

A mai tartalékrendszerben azonban továbbra is fontos szerepet játszik az arany, de más okok miatt, mint korábban: elsősorban biztonsági szerepe van, felmerülő válságok, pénzügyi krízisek idején jelentős biztosítékot jelent.

Mivel fizikailag van jelen a jegybanki tartalékban (nem virtuálisan) akár értékesíthető is, amivel stabilizálható a gondban lévő ország pénzügyi rendszere.

A tartalék nagysága továbbá javíthatja a (nemzetközi) befektetők bizalmát adott ország irányába. Ezenkívül az arany az egyik legbiztonságosabb és értékálló eszköznek tekinthető, mentes a hitel- és partnerkockázattól, mivel az arany nem egy konkrét partnerrel, országgal szembeni követelés.

Az aranytartalékkal kapcsolatos kockázat elsősorban az árfolyamának alakulása, annak ingadozása, és akár hosszú évekig is a hozama nulla körül lehet, mivel költséget jelent az aranytömbök tárolása.

Az arany árfolyama a 2008-as válságot követően emelkedett jelentősen, majd 2020-ban láthattunk ismét egy árnövekedést. A globális válságok során felértékelődött az arany mint menedékeszköz. 2002-höz képest hétszer magasabb jelenleg az arany világpiaci egységára. Továbbá 2020-ban a kínálati oldal problémái miatt kialakult hiány is növelte az arany árát (aranybányászatot is akadályozták a koronavírus-járvány miatti korlátozások, illetve az aranyfinomítói kapacitások is csökkentek).

Világranglistán a magyar aranytartalék

Magyarország jelentős aranytartalékkal nézett szembe a 2020-as évek nemzetközi válságaival, az arany nemzetközi árfolyamának 2020-at követő emelkedése pedig fel is értékelte az MNB aranytartalékát.

A rendszerváltozást követően az MNB aranytartaléka több lépcsőben 46 tonnáról 3,1 tonnára csökkent (1992), és a készlet egészen 2018-ig változatlan maradt. Az MNB hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai szempontok alapján először 2018-ban döntött az aranytartalék jelentős növeléséről, amelynek keretében 2018 októberében az aranytartalék szintje a korábbi állomány tízszeresére (3,1 tonnáról 31,5 tonnára) emelkedett, majd 2021-ben 94,5 tonnára nőtt.

Magyarország 94,5 tonna aranytartalékával a nemzetközi rangsorban a 38. helyet foglalja el az országok között Arany Világtanács adatai szerint.

A világon a legnagyobb aranytartalékkal az USA rendelkezik (8133,5 tonna), a második helyen Németország áll (3354,9 tonna), utána Olaszország (2451,8 tonna) és Franciaország (2436,8 tonna) következik.

Ezek az országok vették a legtöbb aranyat

A legnagyobb aranyvásárló 2022-ben

Törökország volt közel 150 tonnával (147,57 tonna),
Kína követte 62 tonnával,
majd Egyiptom (44,7 tonna),
Katar (35 tonna),
és Üzbegisztán (34 tonna) következett.

Legnagyobb mennyiségben Kazahsztán adott el aranyat 2022-ben, a kazah jegybank aranytartaléka közel 51 tonnával csökkent. Továbbá Németország aranytartaléka közel 4 tonnával, Sri Lankáé 2,5 tonnával, Lengyelországé 2,2 tonnával, míg Mongóliáé 1,8 tonnával lett kisebb 2022-ben.

Régiós szinten Lengyelország (228,7 tonna) és Románia (103,6 tonna) rendelkezik nagyobb mennyiségű aranytartalékkal hazánkénál, de mindkét ország népesebb is.

Így érdemes az egy főre vetített aranytartalékot is megvizsgálni. E rangsorban a régió élén állunk 9,7 gramm per fővel, illetve világszinten a 24. Magyarország.

Világviszonylatban a Svájc rendelkezik a legnagyobb egy főre vetített aranytartalékkal (119,5 gramm/fő), őt követi Libanon (51,3 gramm/fő) és Olaszország (41,5 gramm/fő).

Mekkora része arany a jegybank tartalékainak?

Utolsó szempontként érdemes azt is megvizsgálni, hogy az arany mekkora részét képezi a jegybankok teljes nemzetközi tartalékának.

A jegybanki nemzetközi tartalékok devizakövetelésekből (készpénz-betét és értékpapírok), monetáris aranyból (azaz aranytartalékból), a Nemzetközi Valutaalapnál lévő (IMF) Különleges Lehívási Jogokból (Special Drawing Rights, SDR), illetve az IMF-nél elhelyezett egyéb tartalékpozícióból és egyéb tartalékeszközökből állnak.

Az MNB-nél a nemzetközi tartalékok 73 százalékát a devizakövetelések, 14 százalékát pedig az aranytartalékok teszik ki.

Csodát hozott az aranypiacon a bankpánik

Két hét leforgása alatt jó tíz százalékkal ugrott meg az arany árfolyama. Nem csak a bakpánik, de a kamatemelési ciklus végének látótávolságba kerülése is fokozta a keresletet. Soha nem látott mennyiségben nyíltak a további áremelkedésre játszó pozíciók. Bővebben>>>