Az összefoglaló szerint a Dunántúl nagy részén alig volt csapadékhiányos terület, az előző 30 nap során északnyugaton 40-60
milliméterrel több csapadék esett a sokéves átlagnál, a Tiszántúlon ugyanakkor
20-30 milliméterrel kevesebb.
A Dunától keletre csak kisebb területeken, főleg Bács-Kiskun vármegye északi részén és Hajdú-Bihar vármegyében esett eleget az
eső. Május elején a csapadékhiány az Alföld déli részén és az ország
északkeleti részén volt a legsúlyosabb – írták.
Bár a tavaszi hónapokra ez nem jellemző, Európa több
országához hasonlóan Magyarországon is jégveszélyes zivatarok alakultak ki,
négy szupercella is létrejött az elmúlt hetekben. A jégkárveszély az
északnyugati országrészben, valamint Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Tolna vármegyében volt a legerősebb április utolsó és május első hetében.
Jégbejelentés ebben az időszakban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Tolna, Vas és Zala vármegyéből érkezett
– közölte a
NAK.
Tavaly kifejezetten súlyos aszály pusztított
A gazdák összesen 1,45 millió hektárra jelentettek be
aszálykárt. A Dunától keletre eső területek mindegyike jelentősen megszenvedte
a szárazságot, így a mezőgazdasági biztosítással foglalkozó társaságok mintegy
41 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek az aszálykár és a szélsőséges
időjárás okozta egyéb károk enyhítésére.
