Az Index Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavaival indítja összeállítását:
A várakozásaink beigazolódtak, ahogy a kormányzat előzetesen jelezte, januárban tetőzött az infláció, februárban pedig már elindult egy mérséklődés
– fogalmazott a tárcavezető, hozzátéve, hogy szerinte az infláció mérséklődésének üteme egyre gyorsabbá válik, és év végére 9 százalék körüli szintre szorulhat vissza. Ezzel megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök korábbi prognózisát, miszerint 2023 végére egy számjegyű lehet az infláció.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a következő hónapok inflációs hatásaiban nagy szerepet játszanak a bázishatások, továbbá az üzemanyagárak folyamatos csökkenése.
Az egyes élelmiszertermékekre bejelentett árcsökkentés miatt az infláció fokozatos, majd az év közepétől meredek mérséklődésére lehet számítani.
A lapnak nyilatkozó Sághy Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője arra mutatott rá, hogy az infláció nagyon enyhe csökkenése elkezdődött februárban Magyarországon, ami egyértelműen a bázishatásnak is köszönhető, és nagy valószínűséggel folytatódni fog a következő hónapokban. Felhívta a figyelmet, hogy az energiaárak emelkedése, ami pedig az európai inflációt felhajtó elsődleges faktor, megfordult:
A Brent olaj világpiaci ára és a holland tőzsdén jegyzett TTF gázkontraktus is a háború előtti szint alá esett vissza.
Bár az élemiszerár-emelkedésben még nem látszik egyértelmű fordulat a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, februárra vonatkozó inflációs adatai alapján, de a tetőzés itt is megtörténhetett. A forint szeptemberben látott rekordgyengeségéhez képest jelentősen erősödni tudott az euróval és a dollárral szemben is, ami csökkenti az importált inflációt, ugyanakkor a forint sebezhetősége miatt a trend könnyen változhat – jelezte az Equilor elemzője.
