Az elmúlt hetekben a közbeszéd egyik fő témájává váltak Magyarországon az akkumulátorgyárak, sokszor a lakossági fórumokon elhangzott dühös reakciók, illetve különféle tiltakozó akciók formájában – ennek a ténynek a felidézésével indul a Portfoliónak adott interjú.
Erről Joó István úgy vélekedik, hogy a helyi lakosok felvetéseit, esetleges félelmeit meg kell hallgatni, azokról párbeszédet kell folytatni, konkrét válaszokat kell adni. Ugyanakkor megdöbbentőnek tartja, hogy
magukat zöldnek mondó baloldali politikusok politikai haszonszerzés reményében próbálják félrevezetni és elbizonytalanítani az embereket az akkumulátorgyárak tekintetében.
Mint mondja, „minden beruházó irányába határozott elvárás volt eddig is, és a jövőben is az lesz, hogy a vonatkozó környezetvédelmi és egyéb szabályokat be kell tartani”.
Az elektromosautó-gyártásnak nincs alternatívája
A tágabb kontextusról a HIPA vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy a helyzet egyértelmű: az Európai Unió zöldpolitikai döntéseinek értelmében az elektromos autóknak nincs jelenleg alternatívája, az akkumulátorgyárakért globális szinten rendkívül éles verseny zajlik, hogy hová települjenek, és hol termeljenek.
Európán belül is egy nagyon éles verseny van, hogy ki nyeri meg ezeket a beruházásokat, és a magyar baloldali politikusok is beszálltak ebbe a küzdelembe, mégpedig úgy, hogy azt nem Magyarország oldalán teszik.
Pedig Joó István emlékeztet, hogy a vonatkozó hazai és európai uniós szabályokat, előírásokat minden beruházónak betűről betűre be kell tartania, ami alapvető szempont, ugyanis a magyar kormány elvárja, hogy a beruházások a legszigorúbb környezetvédelmi normákat betartva valósuljanak meg.
Ez minden kormányzati támogatás előfeltétele, és ezzel a vállalatok is pontosan tisztában vannak.
Hamis számok adják a tiltakozások kiindulópontját?
Azonban az elmúlt hetekben a zöld szempontokat nem csak a baloldali politikusok, hanem a helyi lakosok is feszegették. Debrecenben, Gödön, Komáromban is elhangzott, hogy a tervezett gyárak jelentős víz- és energiaigénnyel működnének, legalábbis ami ezekről nyilvánosan tudható, miközben a tavalyi év egyik tapasztalata az, hogy Magyarországon több mint 500 éve nem tapasztalt aszály pusztított.
Erre a felvetésre a vezérigazgató úgy reagált, hogy a debreceni beruházással kapcsolatban az első napokban megjelent vízfelhasználási adatok valótlanok voltak. Egy 40 ezer köbméter víz/nap számadat hangzott el, ami nem helytálló, mert a vízfogyasztás ennek töredéke lesz.
A kormány arról is döntést hozott, hogy a Debreceni Déli Ipari Parkban, ahol ezek a gyárak működnek majd, úgynevezett szürke vizet, azaz tisztított szennyvizet kell biztosítani, hiszen legnagyobb részben hűtésre használják majd ezek a vizet, mindezt ráadásul egy zárt technológiában.
Az akkumulátorgyártás nem újdonság
Joó István azt is fontosnak tartja kiemelni, hogy Magyarországon az akkumulátorgyártás nem új keletű, évek óta zajlik a termelés, és minden gyártót kötelezően betartandó előírások kötnek a beruházás minden ciklusában, vagyis az építés és a működés fázisában is. Minden üzemnek egyaránt meg kell felelnie a hazai és az európai uniós jogszabályoknak, ezeket pedig a hatóságok folyamatosan ellenőrzik és számon kérik a működő vállalatoknál.
Ez így lesz a jövőben is – szögezte le a Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
