Nem rossz gondolat, ha a jelenlegi, bizonytalan helyzetben először fél évre állapodnak meg a képviseletek a garantált bérminimum emeléséről – mondta a Napi.hu megkeresésére Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kérdésünkre jelezte,
a minimálbérnél jóval több vállalkozást – elsősorban a kisebbeket – érintő garantált bérminimum kétlépcsős emelése számukra könnyebbség lehet. Fél év múlva jobban látjuk, hogy pontosan milyen inflációval kell számolnunk és milyen egyéb, ma még nem látható gazdasági következményekkel kell szembenéznünk
– fogalmazott a kamara elnöke.
Parragh László ugyanakkor azt is hozzátette: ma már jóval kisebb jelentősége van a minimálbér-tárgyalásoknak, mint 10-15 évvel ezelőtt. Ennek oka, hogy a fizetések emelését a reálgazdaság szereplői, a cégek határozzák meg. A vállalkozások bármikor dönthetnek bérrendezésről, ahogy erre több példát is láttunk az idei évben.
Kérdésünkre az MKIK elnöke felhívta a figyelmet a legfrissebb kutatásokra, amelyekből kiderül, hogy a vállalkozásoknak nagyon jelentős problémát okoz az energiaárak emelkedése. Sok múlik az állami beavatkozáson, ugyanis megfelelő intézkedések híján nagyon komoly hatással lesz a folyamat a nemzetgazdaságra:
- A felmérésben részt vevő társaságok 81 százaléka tervezi az emelkedő energiaárakat a fogyasztóira áthárítani további energiaár-emelkedés esetén
- 92 százalékuk szerint ugyanakkor ez nem lehetséges teljes mértékben.
- A társaságok 48 százaléka a bérek befagyasztásával kompenzálja az áremelkedést.
- A társaságok 41 százaléka elbocsátásokat is tervez,
- 53 százalékuk pedig elhalaszthatja a beruházásait.
- Állami beavatkozás nélkül a társaságok fele kevesebb mint 6 hónapig tudja fenntartani normál működését
Ahogy korábban a Napi.hu elsőként beszámolt róla, egy eddigiektől eltérő, új javaslat kerül az asztalra a minimálbér-tárgyalásokon. A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek között formálódó kompromisszum lényege, hogy
- a garantált bérminimum két lépcsőben nőne jövőre, januárban nagyobb mértékben, majd egy újabb emeléssel júliustól.
- Ezzel a középfokú végzettséghez kötött minimálbér a második félévre meghaladná a bruttó 300 ezer forintot.
- Ebben az esetben a szakszervezetek a kötelező legkisebb munkabér nagyobb emelését várnák, a minimálbér januártól 17 százalékkal emelkedne.
A korábbi tárgyalásokon a felek közel jártak egy olyan megállapodáshoz, amely szerint a minimálbér és a bérminimum egyaránt 15-15 százalékkal emelkedett volna. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor világossá tette, hogy nem teljesíthető a munkáltatói oldal újabb járulékcsökkentésre vonatkozó kérése.
A szociális hozzájárulási adó mértéke jelenleg 13 százalék, a munkáltatóknak 2016-ban még a bruttó bér 27 százalékát kellett befizetniük az államkasszába.
